Év végén rengeteget határozzák el, hogy januártól „új életet kezdenek”, a fogadalmak közt pedig szinte mindig az első helyen áll a fogyás. Miért érdemes elfelejteni a fogyókúra kifejezést? Milyen motivációi lehetnek az életmódváltásnak és hogyan segíthet a folyamatban a pszichológus?

Miért veszélyes „fogyókúrázni”? Az új év elején jónéhányan úgy érzik, eljött az ideális időpont a változtatásra, hiszen például, ha most belevágnak egy fogyókúrába, nyárra elérhetik a vágyott alakot. Az ilyen elhatározások nem egyszer úgy zajlanak, hogy az ünnepeket alatt még jól teleesszük magunkat, azzal a felkiáltással, hogy új évtől majd úgyis fogyunk. A drasztikus fogyókúrák pedig nem csak fizikailag egészségtelenek, de pszichésen is megterhelőek és gyakran süllyednek kudarcba, hiszen hosszú távon tarthatatlanok. Ilyenkor tud beindulni a jól ismert jojó-effektus. - Már a fogyókúra szó is arra utal, hogy ezt előbb-utóbb befejezem. Egy kicsit olyan, mint egy zárójel: kinyitom a zárójelet, leadom a harminc kilót, majd bezárom és minden a régi lehet. Ez nyilvánvalóan nem járható út, a fogyókúra helyett tehát érdemes életmódváltásban gondolkodni, ami egy aktív döntés, és pozitív új szokásokat épít bele a mindennapokba. Ahhoz pedig, hogy ez valódi változás legyen, fontos megérteni, miért pont most vágnánk bele, mi a motivációnk és pontosan mi a célunk a váltással – hangsúlyozza a pszichológus. A külső motiváció is hasznos lehet Az életmódváltásra és akár a fogyásra érkezhet kívülről jövő motiváció, például, amikor az orvos javasolja a változtatást, vagy amikor a párunk jelzi, hogy valamit változtatnunk kellene magunkon. Ez is lehet hatékony, ha a külső motiváció valójában felébreszt minket. Ekkor azonban jó, ha a motiváció belsővé válik, magunkénak érezzük az elhatározást és elszántak vagyunk a megvalósításban. Ahhoz, hogy megerősítsük a motivációnkat, mindig érdemes feltenni a kérdést: milyen előnyeim származnak a változásból? Legnehezebb azoknak a váltás, akiknek korábban nem volt fontos az életmódjuk. Nehéz úgy belevágni például középkorúan egy fogyásba, életmódváltásba, ha korábban egyáltalán nem figyeltünk az egészségünkre, a súlyunkra, a mozgásra, a táplálkozásra. Ilyenkor kell nagyon erősen megtámogatni a folyamatot, optimális esetben életmód orvos, mozgásterapeuta, dietetikus és pszichológus bevonásával. Hogyan kezdjünk bele? Az első lépés minden esetben az orvosi kivizsgálás lehet, egyrészt, hogy kiderítsük, nem áll-e szervi probléma például a túlsúly mögött, illetve van-e olyan betegség, amelyre mindenképpen tekintettel kell lenni az életmódban. Ugyancsak érdemes rákérdezni az alvás minőségére, hiszen előfordulhat, hogy egy alvászavar akadályozza az egészséges, a normál súly visszaállítását. Az eredmények birtokában lehet felépíteni egy új, de nem radikálisan megújított életmódot, amit magunkának érzünk. A pszichológus segíthet a reális célok megfogalmazásában is. Aki korábban sosem mozgott, annak nem biztos, hogy reális cél, hogy januártól mindennap lejár az edzőterembe. Érdemes kisebb lépéseket tervezni, hogy sikerélményünk legyen. Ha kezdésnek heti egy-két óra edzést tűzünk ki, azt könnyebb véghez vinni és kitartani, így kisebb a valószínűsége a sikertelenségnek. Márpedig, ha valaki „megbukik” a céljai elérésben, gyakran bűntudata lesz, meginoghat az önbizalma. Ilyenkor fontos megbocsátani magunknak, átkeretezni a dolgokat, és büszkének lenni arra, hogy elindultunk egy úton, amelynek mindig velejárói a nehézségek. Mindebben számos módszer segíthet, amelyek közül a pszichológus aszerint javasol testhezállót, hogy mi támogatná leginkább az új szokások megszilárdítását. Mi mindenre vonatkozhat a változás? - Sokszor egy változás beindítja a többit is. Ha például valaki leadja a súlyfelesleget, megnőhet az önbizalma, megváltozhatnak a társas kapcsolatai, a szociális élete. Az önismeret e téren is nagyon fontos, ennek segítségével ugyanis felismerhetjük, ha például az akadályoz a változtatásban, hogy félünk a változástól. Amikor erről gondolkodunk, érdemes lehet végig tekinteni az emberi kapcsolatainkon is, melyek azok, amelyek támogatnak, melyek azok, amelyek lehúznak minket. Az okokat is érdemes megkeresni, és megérteni, hogy az elhízás mögött vannak-e más dinamikák, nehézségek, esetleg lelki tényezők, szorongás, trauma. A túlsúly egy fajta védőpajzsként is szolgálhat - hangsúlyozza Sparta Romana Patrizia, az Életmód Orvosi Központ klinikai és pedagógiai szakpszichológusa. - Egészen más a helyzet, ha az orvos javasolja a változtatást. Ilyenkor azt a szemléletváltást érdemes támogatni, hogy ezt ne kényszernek, hanem lehetőségnek érezzük. A pszichológus ahhoz a felismeréshez is hozzásegíthet, hogy a testünkre ne tőlünk független dologként tekintsünk, ne fogalmazunk úgy, hogy „baj van a testemmel” vagy „az a fránya testem nem akar lefogyni”. Praktikus tanácsok a pszichológustól
► Azonosítsuk be azokat a gyakorlati dolgokat, amelyek megnehezíthetik az életmódváltást. Ha például valaki nem szeret főzni, nem biztos, hogy napi főzésre kell felkészülnie, vagy ha nem kedvence a futás, jobban jár, ha inkább például úszik.
► Fontos lehet átgondolni, volt-e már próbálkozás az életmódváltásra, és ha igen, miért nem sikerült véghez vinni. Ha valami már többször nem működött, nem biztos, hogy pont ugyanúgy kell próbálkozni újra. A pszichológus segít reflektálni és őszintének lenni önmagunkkal.
► Könnyebb lehet a váltás, ha a párunk, a családunk is részt vesz benne.
► Ha elakadunk az életmódváltásban, érdemes visszatekinteni az eredeti célokra és emlékeztetni magunkat, miért is kezdtük el. Ehhez például nagyon jó eszköz a naplóírás vagy a célokról készített tábla. Ha elfogy a lendület, fontos a rugalmasság, és néha segít egy kis szünet is, amikor engedékenyebbek vagyunk magukkal.
► Nem muszáj ezt egyedül csinálni, érdemes szakember segítséget kérni, hogy önbizalmuk és önértékelésünk ne romokban heverjen már a diéta elején.