Az USA-beli University of Mississippi Egészségügyi Centrumának kutatója, Dr. Jian-Wei Gu most végre bizonyítékot szolgáltatott erre a tényre, még ha véletlenül is.

A közelmúlt járványtani felmérései szoros összefüggést mutattak ki az alkoholfogyasztás és az olyan daganatféleségek kialakulása között, mint a száj-, garat-, gége-, nyelőcső-, máj és vastagbélrák; valamint úgy tűnik, az emlőrák kialakulásának is rizikófaktora lehet. Az eddigi állatkísérletek során azonban soha nem sikerült kimutatni azokat a hatásokat, amelyek az emberi testben lejátszódnak az alkohol hatására. Mint kiderült, a probléma az alkohol mennyiségével volt: az eddigi kísérletek során ugyanis túl magas koncentrációjú alkoholt használtak; sokkal töményebbet, mint ami az emberi fogyasztásnak megfelel. A kísérleti állatok természetesen nem bírták a terhelést, és elpusztultak, de rendellenes daganatképződést nem tapasztaltak náluk.

Dr. Gu a korábbi kutatásoknál alkalmazott alkoholhoz képest sokkal kisebb koncentrációjút használt, ami emberi fogyasztásra lefordítva napi egy-két italnak, vagyis mérsékelt alkoholfogyasztásnak felel meg. Ez az alkoholmennyiség a kísérleti csirkeembriókban és egerekben egyaránt daganatképződést okozott.

A felfedezés érdekessége, hogy Gu kutatási területe nem a daganatos betegségek, hanem az szív- és érrendszer, azon belül is az angiogenezis, vagyis a vérerek képződése. Évekkel ezelőtt a kutató és kollégái azt tapasztalták, hogy az ún. vaszkuláris endotheliális növekedési faktor (VEGF), amely a véredények képződéséért felelős faktor, váratlanul nagy mértékben növekedett meg bizonyos sejtkultúrákban. Akkor azt állapították meg, hogy ez a kutatás során oldószerként használt, alacsony koncentrációjú alkohol hatására következett be.

A váratlan felismerés további vizsgálatokhoz vezetett, melyek során azt tapasztalták, hogy a melanóma (a bőrrák egy fajtája) jelentősen nagyobb mértékben és gyorsabban nőtt azokban a kísérleti egerekben, amelyek napi egy-két szeszes italnak megfelelő alkoholt kaptak, azokhoz az egerekhez képest, amelyek egyáltalán nem kaptak alkoholt. Az alkoholos befolyásoltság alatt lévő egerek esetében pedig a daganatban nagyobb volt az érképződés mértéke is.

A rákterápiában való alkalmazása miatt az angiogenezis kiemelt érdeklődéssel kísért kutatási területnek számít. A becslések szerint jelenleg körülbelül 40 olyan szer klinikai kísérlete zajlik, mely hatását az érképződés kontrollálása révén fejti ki. Az érképződés azonban nem csak kóros jelenség lehet: stimulálásával segíthetik a sebgyógyítást, vagy a szívroham miatt sérült szövetek regenerálódását.