Fertőző csókok
mirigyláz, mononukleózis, Epstein-Barr vírus, csókbetegségA mononukleózis heveny, fertőző betegség, melynek kórokozója a herpeszvírusok családjába tartózó ún. Epstein-Barr vírus. (Hasonló tünetekkel járó betegséget ritkábban más kórokozók is előidézhetnek.) A Pfeiffer-féle mirigyláz világszerte előforduló, gyakori megbetegedés: élete folyamán gyakorlatilag mindenki átesik a fertőzésen.
Gyermekkorban a leggyakoribb, ilyenkor rendszerint tünetmentes, enyhe lefolyású. Fejlett országokban a lakosság mintegy fele serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban fertőződik a mirigyláz vírusával. Leányoknál 14-16, fiúknál 16-18 éves korban következik be a legtöbb fertőzés, ez megfelel annak az időszaknak, amikor a serdülő párkapcsolatokat kezd létesíteni.A Pfeiffer-féle mirigyláz vírusa megtalálható a nyálban, a garatváladékban, így továbbadása szorosabb kontaktus, például csók révén történik (csókbetegség); kevésbé valószínű a cseppfertőzéssel történő terjedés. A betegség idején a vér is fertőz. Ha a kórokozó bekerült egy egészséges, fertőzéssel szemben még nem védett szervezetbe, a garatban elkezd szaporodni, immunválaszt indít el, és kiváltja a mononukleózis jellegzetes tüneteit.
A Pfeiffer-féle mirigyláz tünetei
Átlagosan 10 napos lappangási időszak után mutatkoznak a betegség első jelei: gyengeség, borzongás, étvágytalanság, rossz közérzet, izomfájdalmak. Ezek bármilyen vírusbetegségre utalhatnának. Ezt követően alakulnak ki a betegség jellegzetes tünetei.
A láz. Igen magas, lázcsillapítókkal, hűtőfürdővel, langyos vizes borogatással csak időlegesen uralható (mirigyláz), akár 10-14 napig is vissza-visszatérhet, ritkán még elhúzódóbban fennmarad.
Nyirokrendszeri tünetek. Jellemző a nyaki és más területek nyirokcsomóinak fájdalmas duzzanata, a garatmandulák gyulladása, a lép- és májnagyobbodás. Gyakran láthatóvá is válik a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása, ezt a beteg is észlelni szokta. A torokgyulladás részeként a mandulákon piszkosfehér, gyakran összefolyó lepedék keletkezik; ilyenkor a A Pfeiffer-féle mirigylázat meg kell különböztetni a baktériumfertőzés (!) okozta tüszős mandulagyulladástól. Úgyszintén megnagyobbodik, tapinthatóvá válik a lép, ritkábban a máj is. Mononukleózis esetén enyhe májgyulladás gyakorlatilag minden esetben kialakul, néha azonban sárgaság, sötét vizelet is jelentkezik; emiatt fertőző májgyulladás lehetősége merülhet fel, ha a betegség többi tünetét nem érzékelik megfelelően.
Bőrkiütések mintegy 15%-ban kísérik a betegséget. Ha azonban a vélt mandulagyulladás miatt a beteg antibiotikumot kapott, az esetek 95%-ában testszerte viszkető bőrkiütés jelentkezik, a szedés kezdetétől számított 7-8. napon. Ez tüneti kezelés mellett néhány napon belül megszűnik.
Szövődményként ritkán a központi idegrendszer és a szívizom gyulladása is jelentkezhet.
A Pfeiffer-féle mirigyláz klinikai tünetei általában elegendőek a kórisme felállításához. Ha laboratóriumi vizsgálat is történik, akkor kórjelző a vérkép: általában fehérvérsejt-szaporulat észlelhető, a vérkenetben jellegzetes alakú limfociták láthatók. A betegség fennállása igazolható a szervezet védekezésének részeként kialakuló ellenanyagok vizsgálatával is. E tesztek a betegség kezdetét követően általában négy hét múlva válnak pozitívvá, de csak az esetek mintegy felében. A társuló májgyulladás általában enyhe és magától gyógyul; a májsejtekből felszabaduló enzimek emelkedett szintjével igazolható.
Mivel a vírus nyállal terjed, a további szoros kontaktus kerülendő. Lényeges a pihenés, a megnagyobbodott lép miatt kerülendő a torna, a nehéz fizikai munka. Fontos a beteg megnyugtatása afelől, hogy a betegség bár kellemetlen, néhány hét alatt szövődménymenetesen gyógyul.
Lázcsillapításra megfelelnek a paracetamol hatóanyag-tartalmú szerek, de a langyos fürdő és a vizes borogatás is kedvező hatású. A mononukleózis tüneteit határozottan enyhítik a homeopátiás készítmények is. A torok- és májgyulladás miatt is csökken az étvágy, ezért az étkezést nem kell forszírozni: a beteg azt és annyit egyen, ami és amennyi jólesik. Előnyösek a könnyen, fájdalommentesen nyelhető pépes ételek és folyadékok, gyümölcslevek. Bizonyos homeopátiás készítmények alkalmasak arra is, hogy az immunrendszert erősítsük velük.
Garatfertőtlenítő tabletták elszopogatása vagy ilyen hatású oldatokkal történő gargarizálás jó hatású. Vírusellenes gyógyszereknek a kezelésben nincs jelentőségük, néhány homeopátiás szer ez esetben is kedvező lehet. A torokgyulladás miatt antibiotikumok rutinszerű adása nem indokolt, ezek ugyanis a kórokozóra – mivel az vírus – nem hatnak, továbbá a már részletezett bőrjelenségek kialakulásához vezethetnek. Antibiotikumot általában csak súlyos esetekben, a nyaki nyirokcsomók kifejezett nyomásérzékenysége esetén célszerű előírni, a bakteriális felülfertőződések megelőzésére, és akkor is csak olyan gyógyszercsaládból, mely a fenti bőrkiütéseket nem válthatja ki.
Szövődménymentes esetekben a láz általában 10-14 napon belül megszűnik, a nyirokcsomó- és lépmegnagyobbodás, a májgyulladás pedig többnyire négy hét alatt. Esetenként 2-3 hónapig is fennmaradhat viszont a gyengeség, fáradékonyság.