Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Az MTA TK CSS – RECENS Kutatócsoport Versengés és negatív hálózatok című, a Lendület program keretében megvalósított kutatásában általános és középiskolai tanulók egymás közötti kapcsolatait térképeztük fel. Kutatásunkban a diákok közötti pozitív kapcsolatok (pl. barátság, népszerűség) vizsgálatát kiegészítettük a negatív kapcsolatok (pl. kirekesztés, bántalmazás) vizsgálatával is.
Az utóbbi években hazánkban is egyre nagyobb figyelem hárult az iskolai agresszió és bántalmazás jelenségére. A külföldi szakirodalomban bullying néven ismert jelenség olyan ismétlődő, rosszindulatú cselekvés, melyet egy vagy több fiatal követ el egy áldozattal szemben, aki nem képes megvédeni magát. Az agresszív viselkedésnek és megfélemlítésnek több formája ismert, a közvetett kapcsolati manipulációktól (pl. rosszindulatú pletykálkodás, kiközösítés) az internetes zaklatáson (cyberbullying) keresztül a nyílt fizikai vagy verbális erőszakig. A bántalmazás nyílt formái gyakran könnyen megfigyelhetőek a tanárok számára is, azonban a bántalmazás rejtettebb formái a kívülállók számára nehezebben észlelhetőek.
Az iskolai bántalmazásnak számtalan negatív következménye van az áldozatokra nézve. Az áldozatok körében a többi fiatalhoz képest szignifikánsan gyakrabban fordul elő szorongás, depresszió, alacsony önbecsülés, mentális és fizikai egészségügyi problémák, valamint a kortársaktól, osztálytársaktól való elkülönülés, izoláció. A bántalmazás sok esetben a tanulók iskolai teljesítményére is kedvezőtlen hatást gyakorol. Az osztályokban jelenlévő agresszió és bántalmazás feltárása és kezelése tehát mind a pszichológiai, mind a teljesítménybeli következmények miatt fontos feladat.
Az iskolai bántalmazás ugyanakkor nem egy elszigetelt jelenség, összefügg az osztályokban kialakult státuszhierarchiával és csoportdinamikával. A bántalmazók célja gyakran az osztályon belüli népszerűségük növelése vagy fenntartása, és agresszív viselkedésük ennek elérésére szolgál. A bántalmazásban nem csupán az elkövetők és az áldozatok érintettek, hanem az osztály szinte minden tanulója. Egyes tanulók az elkövetőt segítik, támogatják cselekedetei végrehajtásában, vagy nézőként járulnak hozzá a bántalmazás fennmaradásához. Más tanulók az áldozatokat próbálják védeni, megint mások próbálnak távolságot tartani mind a bántalmazóktól, mind az áldozatoktól.
Kutatásunk során az iskolai bántalmazást kapcsolatháló-elemzés segítségével vizsgáljuk, így azonosítani tudjuk e különböző résztvevői szerepeket. Az egyes tanulói közösségeket több éven át követjük, hogy nyomon tudjuk követni a bántalmazás időbeli alakulását és változásait. Vizsgáljuk, hogy milyen jellemzőkkel rendelkező tanulókból lesznek nagyobb valószínűséggel bántalmazók vagy áldozatok, hogyan függ össze a bántalmazás és áldozattá válás a közösségen belüli népszerűséggel és státusszal, és milyen hatása van az áldozattá válásnak a gyerekek iskolai közérzetére, önértékelésére, és tanulmányi eredményeire.
Kutatásunk hozzájárul ahhoz, hogy feltárjuk az iskolai bántalmazás rejtettebb formáit is és azonosítsuk a bántalmazás kialakulását és fennmaradását előidéző tényezőket. Kutatási eredményeink elősegíthetik az iskolai bántalmazás megfékezését célzó programok hatékonyabb megtervezését és megvalósítását.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
