Amint arról a tanulmányt készítő Abigail Millings, a Bristol Egyetem munkatársa beszámolt, a Personality and Social Psyhology Bulletin című lapban megjelent vizsgálat során munkatársaival arra voltak kíváncsiak, hogyan hatnak egymásra az ember életében a különféle szerepkörök, jelen esetben a társkapcsolat, valamint a szülői feladatkör.
A kutatásba 125 olyan párt vontak be, akiknek 7-8 év közötti gyerekeik voltak, és valamennyiüknél kielemezték azt, hogy mennyire ragaszkodnak egymáshoz, milyen módon viszonyulnak gyermekeikhez, valamint mennyire képesek megérezni, milyen jellegű gondoskodásra van szüksége a másiknak, azaz mikor kell felvidítani, mikor kell együtt szomorkodni vele. A szakemberek megállapították, hogy ugyanaz a készség tesz valakit gondoskodóvá a párja felé, mint a gyereke felé, vagyis ha valaki az egyik kapcsolatában képes a másik érzéseire ráhangolódni, vele együtt érezni, akkor ugyanezt egy más jellegű kapcsolatában is képes megtenni.