A csontrendszer
A csontozat részben a kötőszövet csontszövetté történő átalakulásával jön létre (pl. a koponyacsontok esetében), részben porcból válik csonttá (pl. a végtagcsontok). Bármely módon képződik a csontszövet, kialakulásához nagy mennyiségű kalciumra van szükség, amit a magzat az anya által fogyasztott táplálékból nyer. Ha ez nem tartalmaz elegendő kalciumot, mobilizálódnak az anya szervezetében meglévő készletek. Terhes nők gyakran veszik észre, hogy fogazatuk gyorsan romlik, törékennyé válik. A megnövekedett kalciumigényt pótolhatjuk kalciumban dús ételek (pl. tej, sajt) fogyasztásával, szükség esetén gyógykészítményekkel.
Hosszú ideig tart a csontrendszer végleges kifejlődése, csak kb. 25 éves korban fejeződik be. A magzat megszületésekor tapasztalhatjuk, hogy a koponyacsontok még nem nőttek össze, varratok és kulacsok szabdalják őket. Ez az állapot teszi lehetővé, hogy a magzati koponya a szülőcsatornán áthaladva konfigurálódjon (megfelelően elhelyezkedjen). A koponyacsontok záródása kb. 1,5 éves korra tehető. Mivel a mozgást eredményező izmok csontokon erednek és tapadnak, az izomzat csak a csontozat kialakulása után indulhat fejlődésnek. Akinek volt módja ebben az időszakban ultrahanggal megfigyelni terhességét, láthatta a spontán magzati mozgásokat, bár ezek még ilyenkor nem keltik a későbbi jellegzetes érzést.
A harmadik hónap végére kialakul a végleges magzati vérkeringés; kifejlődik az érrendszer; a szív négyüregűvé válik, sövények és billentyűk osztják részekre. A májban és a lépben, majd valamivel később a csontvelőben is megindul a magzati vörösvértestképződés, a nyirokcsomókban és a csecsemőmirigyben pedig a fehérvérsejtképzés. Lehetővé válik, hogy a köldökzsinóron a magzati vér eljusson a méhlepénybe, majd ott finom hártyán keresztül az anyai keringésből oxigént és tápanyagot vegyen fel, illetve leadhassa a magzat anyagcseretermékeit (pl. a széndioxidot).
12 hetes magzat (4D-ultrahang felvétel)
Hogyan formálódik az arc?
Ebben a hónapban, bonyolult folyamatok során alakul ki az arc. Öt telepből kiindulva, az arcszéli részekkel kezdődik a fejlődés, és az arc közepe felé tart, ahol a részek egyesülnek. Az első telep a homloktájról középen nő lefelé a szemek között, és elülső része két kicsi öbölben végződik. Ebből a nyúlványból lesz az orr, az orrlyukak és a felső ajak középső része. Két másik arclebeny két oldalról nő befelé a szem alatt, és hozza létre az orcát és a felső ajkak oldalsó részét. (Az említett három telep összenövésének zavarából adódhat a nyúlajak, amely egyvagy kétoldali lehet.) A negyedik és az ötödik arcnyúlvány alulról nő felfelé, ezek alkotják az állat és az alsó ajkat. A kialakult arc már olyan, mint egy csecsemőé, homloka nagy és domború, orra pici és fitos, álla felismerhető, ajkai megnyílnak, homloka ráncolódik, feje forog. Szeme csukva van, de a bőrön már sötéten áttűnik.
Mikorra várható a szülés?
A menstruációs történet pontos ismerete nélkülözhetetlen a terhesség nagyságának megállapításához és a szülés várható idejének kiszámításához. Szabályos, 28 naponkénti ciklusok esetén a terhesség időtartama az utolsó menstruáció első napjától számított 10 holdhónap (azaz 40 hét vagy 280 nap). Gyakorlatban a szülés időpontjának kiszámításához a Naegeleféle számítást alkalmazzuk: utolsó havivérzés első napjához hozzáadunk hét napot és visszaszámolunk három naptári hónapot. (Például, ha az utolsó havivérzés első napja december 1, akkor a szülés várható ideje a következő év szeptember 8a lesz.)
Alkalmazható ez a kalkuláció akkor is, ha a ciklusok szabályosak, de nem 28 naposak. Ilyenkor a kiszámított terminushoz annyi napot adunk hozzá vagy veszünk el, amennyivel a ciklus a 28 naptól eltér.
Tudni kell, hogy minden számítás csak bizonyos statisztikai pontossággal kép megadni a szülés időpontját. A kapott napon csak a szülések kb. 10 százaléka a vetkezik be, +114 napon belül viszont szülések további 70 százaléka zajlik le fennmaradó 20 százalék koraszülés vagy túlhordás.
További adatokat is figyelembe vettünk a szülés várható idejének kiszámolásához: ilyen az első magzatmozgás megérzésének ideje, a fogamzás napjának ismerete, az ébredési hőmérsékleti görbe. A fogamzás napjának ismerete alapján 266 nap múlva várható szülés.
A menstruációs anamnézis felvételé nem csupán az időpontok ismerete fontos, hanem a vérzés mennyiségének és minőségének megítélése is. A terhesség első hónapjaiban a várható menses idején a terhesek 2-3 százalékának a terhesség ellenére van kevés, rövid idejű vérzése. Ilyenkor mindig az utolsó, normál mennyiségű és minőségű vérzést vesszük alapul.
Laboratóriumi leletek
Az első orvosi vizsgálat során kerül sor kétkezes nőgyógyászati vizsgálatra. Ekkor történik a méhszáj vizsgálata (kolposzkópia) rákszűréshez és a hüvely tisztasági vizsgálatához szükséges kenetvétel. Amennyiben mód van rá, a magzati élet kimutatására célszerű elvégezni az ultrahangvizsgálatot. Ezt követően a védőnővel együttműködve a következő laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni:
• vércsoport meghatározása,
• hemoglobin meghatározása,
• vérsüllyedés meghatározása,
• vérbajt kimutató szerológiai reakció vizsgálata,
• vércukor meghatározása,
• vizeletvizsgálat (fehérje, genny, cukor)
A laboratóriumi vizsgálatokat testsúlymérés, vérnyomásmérés, EKG, valamint fogászati és belgyógyászati vizsgálat egészíti ki.
A sorozat 4. része [3]