Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A csontozat részben a kötőszövet csontszövetté történő átalakulásával jön létre (pl. a koponyacsontok esetében), részben porcból válik csonttá (pl. a végtagcsontok). Bármely módon képződik a csontszövet, kialakulásához nagy mennyiségű kalciumra van szükség, amit a magzat az anya által fogyasztott táplálékból nyer. Ha ez nem tartalmaz elegendő kalciumot, mobilizálódnak az anya szervezetében meglévő készletek. Terhes nők gyakran veszik észre, hogy fogazatuk gyorsan romlik, törékennyé válik. A megnövekedett kalciumigényt pótolhatjuk kalciumban dús ételek (pl. tej, sajt) fogyasztásával, szükség esetén gyógykészítményekkel.
Harmadik hónap: a szervek végleges helyükre kerülnek, a különböző élettani funkciók készen állnak a működésre Hosszú ideig tart a csontrendszer végleges kifejlődése, csak kb. 25 éves korban fejeződik be. A magzat megszületésekor tapasztalhatjuk, hogy a koponyacsontok még nem nőttek össze, varratok és kulacsok szabdalják őket. Ez az állapot teszi lehetővé, hogy a magzati koponya a szülőcsatornán áthaladva konfigurálódjon (megfelelően elhelyezkedjen). A koponyacsontok záródása kb. 1,5 éves korra tehető. Mivel a mozgást eredményező izmok csontokon erednek és tapadnak, az izomzat csak a csontozat kialakulása után indulhat fejlődésnek. Akinek volt módja ebben az időszakban ultrahanggal megfigyelni terhességét, láthatta a spontán magzati mozgásokat, bár ezek még ilyenkor nem keltik a későbbi jellegzetes érzést.
A harmadik hónap végére kialakul a végleges magzati vérkeringés; kifejlődik az érrendszer; a szív négyüregűvé válik, sövények és billentyűk osztják részekre. A májban és a lépben, majd valamivel később a csontvelőben is megindul a magzati vörösvértestképződés, a nyirokcsomókban és a csecsemőmirigyben pedig a fehérvérsejtképzés. Lehetővé válik, hogy a köldökzsinóron a magzati vér eljusson a méhlepénybe, majd ott finom hártyán keresztül az anyai keringésből oxigént és tápanyagot vegyen fel, illetve leadhassa a magzat anyagcseretermékeit (pl. a széndioxidot).
12 hetes magzat (4D-ultrahang felvétel)
Ebben a hónapban, bonyolult folyamatok során alakul ki az arc. Öt telepből kiindulva, az arcszéli részekkel kezdődik a fejlődés, és az arc közepe felé tart, ahol a részek egyesülnek. Az első telep a homloktájról középen nő lefelé a szemek között, és elülső része két kicsi öbölben végződik. Ebből a nyúlványból lesz az orr, az orrlyukak és a felső ajak középső része. Két másik arclebeny két oldalról nő befelé a szem alatt, és hozza létre az orcát és a felső ajkak oldalsó részét. (Az említett három telep összenövésének zavarából adódhat a nyúlajak, amely egyvagy kétoldali lehet.) A negyedik és az ötödik arcnyúlvány alulról nő felfelé, ezek alkotják az állat és az alsó ajkat. A kialakult arc már olyan, mint egy csecsemőé, homloka nagy és domború, orra pici és fitos, álla felismerhető, ajkai megnyílnak, homloka ráncolódik, feje forog. Szeme csukva van, de a bőrön már sötéten áttűnik.
A menstruációs történet pontos ismerete nélkülözhetetlen a terhesség nagyságának megállapításához és a szülés várható idejének kiszámításához. Szabályos, 28 naponkénti ciklusok esetén a terhesség időtartama az utolsó menstruáció első napjától számított 10 holdhónap (azaz 40 hét vagy 280 nap). Gyakorlatban a szülés időpontjának kiszámításához a Naegeleféle számítást alkalmazzuk: utolsó havivérzés első napjához hozzáadunk hét napot és visszaszámolunk három naptári hónapot. (Például, ha az utolsó havivérzés első napja december 1, akkor a szülés várható ideje a következő év szeptember 8a lesz.)
Alkalmazható ez a kalkuláció akkor is, ha a ciklusok szabályosak, de nem 28 naposak. Ilyenkor a kiszámított terminushoz annyi napot adunk hozzá vagy veszünk el, amennyivel a ciklus a 28 naptól eltér.
Tudni kell, hogy minden számítás csak bizonyos statisztikai pontossággal kép megadni a szülés időpontját. A kapott napon csak a szülések kb. 10 százaléka a vetkezik be, +114 napon belül viszont szülések további 70 százaléka zajlik le fennmaradó 20 százalék koraszülés vagy túlhordás.
További adatokat is figyelembe vettünk a szülés várható idejének kiszámolásához: ilyen az első magzatmozgás megérzésének ideje, a fogamzás napjának ismerete, az ébredési hőmérsékleti görbe. A fogamzás napjának ismerete alapján 266 nap múlva várható szülés.
A menstruációs anamnézis felvételé nem csupán az időpontok ismerete fontos, hanem a vérzés mennyiségének és minőségének megítélése is. A terhesség első hónapjaiban a várható menses idején a terhesek 2-3 százalékának a terhesség ellenére van kevés, rövid idejű vérzése. Ilyenkor mindig az utolsó, normál mennyiségű és minőségű vérzést vesszük alapul.
Az első orvosi vizsgálat során kerül sor kétkezes nőgyógyászati vizsgálatra. Ekkor történik a méhszáj vizsgálata (kolposzkópia) rákszűréshez és a hüvely tisztasági vizsgálatához szükséges kenetvétel. Amennyiben mód van rá, a magzati élet kimutatására célszerű elvégezni az ultrahangvizsgálatot. Ezt követően a védőnővel együttműködve a következő laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni:
• vércsoport meghatározása,
• hemoglobin meghatározása,
• vérsüllyedés meghatározása,
• vérbajt kimutató szerológiai reakció vizsgálata,
• vércukor meghatározása,
• vizeletvizsgálat (fehérje, genny, cukor)
A laboratóriumi vizsgálatokat testsúlymérés, vérnyomásmérés, EKG, valamint fogászati és belgyógyászati vizsgálat egészíti ki.
Szülész-nőgyógyász szakorvos
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
