2024. November 27. szerda
Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
válaszok: szex, pszichiátria
Dr. Vizi János szexológus, pszichiáter válaszol
Megfelelési kényszerem van a barátnőm felé
Kb. 2,5 éve megismerkedtem egy lánnyal, aki nagyon megfogott. Munkáink miatt nem nagyon tudtunk soha találkozni, és így összejönni sem. Ezt a problémát fél éve legyőztük és azóta járunk. Ő 28 éves, felsővezető én 26 éves és nem találom álmaim munkáját, csak ugrálok egyikből a másikba, amúgy kereskedelmi képviselő. Ami a tulajdonképpeni probléma, nagyon szeretem, nem akarom elveszteni. Nem találom vele a közös hangnemet, megfelelési kényszerem van felé, folyton nyávogok, sírok. Tudja az agyam, mit kell tennem, de egyszerűen nem tudok tovább lépni. Ezzel az őrületbe kergetem, amit nagyon nem akarok. Sokszor úgy érzem, nagyon tehetetlen vagyok. Szüleimmel nem nagyon jövök ki, övéit és az egész családját viszont nagyon szeretem, és ők is elfogadtak.
Hogyan találom meg ennyi idősen a valódi énemet, hogyan tudok visszatérni a normális életbe, és hogyan tudom megtartani a szeretett nőt?
Kedves Uram!
A „valódi én” megtalálásához soha sincs késő – sőt, a legtöbb lélektani iskola szerint a személyiség fejlődése optimális esetben a halálig tart. „Ezoterikusabb” elképzelések szerint még azon is túl – de ez már nem az én asztalom. „Álmaik munkáját” nagyon kevesen találják, találhatják meg, a többség nemigen ússza meg kisebb-nagyobb kompromisszumok nélkül.
Az említett probléma nyilvánvalóan sokkal összetettebb annál, hogy pár sorban átnyújthassam a bölcsek kövét – ami bevallom, nincs is a birtokomban… Azt gondolom, hogy először is ketté kellene választania a problémacsomagot. A saját magával kapcsolatos problémáit – amelyek feltehetően szorosan összefüggenek az említett családi problémákkal – elsősorban saját magával kell rendeznie, a partner természetesen segíthet, de a megoldást ne tőle várja. Tanácsot, javaslatokat, akár még megértést is várhat tőle – de az ezekhez a problémákhoz kapcsolódó nyavalygást azonnali hatállyal hagyja abba.
Persze, a kapcsolatukhoz fűződő problémákra sem a nyávogás a megoldás. Első körben azt javasolom, hogy sírásmentes:)kommunikációval tisztázzák, kinek milyen elvárásai vannak a másikkal szemben, mit várnak a kapcsolatuktól. Sorai alapján ugyanis erős a gyanúm, hogy kissé összemosódtak a fejében a partnere valódi elvárásai egyrészt a csak az Ön fejében létező elvárásokkal, másrészt az Önnek saját magával szembeni elvárásaival. Még az is elképzelhető, hogy az utóbbi elvárásokba mások elvárásai – pl. a szüleié – is belekeveredtek. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba és elválasztani egymástól az össze nem tartozó dolgokat. Ez nem egyszerű feladat, egyebek mellett sok türelem is kell hozzá. El ne kezdjen nyávogni, ha nem megy azonnal!
VISSZA A KÉRDÉSEKHEZ
