válaszok: szex, pszichiátria
Inkább onanizál, minthogy velem elégüljön ki II.
A párom 25 éves és másfél éve vagyunk együtt, így a merevedési zavarai számomra másfél éve tartanak, de ő váltig állítja, hogy egy pénisznek olyan állapotban kell lennie izgalmi állapotban. Ebből azt gondolom, hogy mindig is ilyen volt neki, a szenvedélye pedig kisfiú kora óta tart (kb. 12 éves kora óta), ezt ő maga mesélte nekem, a körülményeket annyira nem tudom, de tény, hogy legtöbbször pornófilmekkel buktatom le. Viszont mesélt olyan esetekről is, hogy tanulás közben is stimulálta magának. Nemcsak azzal van gond, hogy nem elég kemény a pénisze, hanem azzal is, hogy keveset kívánja a szexet. Az én elméletem az, hogy valaki akkor nem "jó" az ágyban, hogyha nem tudja mit kell csinálni, ha nem élvezi és ezáltal nem jön ösztönösen, hogy hogyan érjen a másikhoz. Már pedig nem élvezheti, ha halvérű az ágyban és nem kemény a pénisze. Véleményem szerint ez a sok onanizálástól van, hogy a hüvelyem már nem elég jó neki, és hogy az ő szavával éljek: "Neki az munka!". Így gondolom az kényelmesebb neki, de így nem lehet egy kapcsolatot fenn tartani, kényelemből. Olyanokat is megenged magának, hogyha egy hétig vagyunk folyamatosan együtt, akkor egy ujjal se ér hozzám, és amint egy estét külön töltünk másnap látom a nyomokat, hogy nem bírt magával. Remélem elég információt szolgáltattam ahhoz, hogy tudjon nekünk segíteni.
A kérdés előzményét az alábbi címre kattintva olvashatja el.
Inkább onanizál, minthogy velem elégüljön ki I.
Kedves Hölgyem!
Ez a probléma meglehetősen gyakori – ezen a fórumon is többször fölmerült már, így szinte megismételhetem egy korábbi válaszomat. A kérdés az, hogy miért is részesíti előnyben a párja pornófilmeket és az onanizálást? Valóban lehet az is, hogy a hosszú évek alatt kifejlesztett egy hatékony öningerlési technikát, amelyre be is szűkült és amelyhez képest mindent kevésbé izgalmasnak, „macerásnak”, „munkásnak” tart. Ebben az esetben célszerű, ha megtanulja tőle ezt a technikát, mert ezzel elérheti nála a merevedést és ezt a technikát váltogatva a „szokásos” petinggel és aktussal esetleg vissza tudja vezetni a „partneres szexhez.”
Az is lehet, hogy a partnere olyasvalaki(ke)t, olyasmi(ke)t keres, akit, amit az életben vagy nem kap meg, vagy akár meg is kaphatna, de nem szeretné felvállalni Ön és/vagy önmaga és/vagy a külvilág előtt. Ezek lehetnek speciális jellemzőkkel bíró szexuális partnerek, bizarr tevékenységek, de lehetnek akár hétköznapi dolgok is. Ebben az esetben a pornó mintegy a partnere filmek formájában megtestesült szexuális fantáziáinak feletethető meg. Kérdés, vajon „válogatás nélkül” nézi a filmeket, vagy van valamiféle speciális érdeklődése. Utóbbi esetben érdemes lenne megvizsgálni, vajon kellő őszinteséggel felvállalva a dolgot nem lehetne-e partnerével megvalósítani a dolgot, a valóságba átültetni a fantáziát. Az is gyakori – és egyre gyakoribb – hogy nem erről van szó, hanem egyfajta függőségről. A fő problémákat az okozza, hogy ilyenkor a szexuális ingerküszöb megemelkedhet, hiszen a filmeken minden szinten szinte minden és mindenki korlátlanul hozzáférhető, látható, magáévá tehető, és a „dózis” is korlátlanul emelhető. A filmre nem kell a partnerhez hasonlóan „tekintettel lenni”, bármikor hozzáférhető, bármikor, bármire kapható, bármikor kicserélhető – de ugyanúgy tetszés szerint bármikor kikapcsolható, szüneteltethető, félretehető, stb. Ezáltal a függő személy szexualitása öntörvényűvé, sőt, „autisztikussá”, egoistává válhat, amihez képest a partnerrel folytatott szex egyre kevésbé izgató, „macerásnak” túlzott alkalmazkodást igénylőnek tűnő, stb-stb. Az, hogy a parnerénél a folyamat már a kamaszkorra nyúlik vissza, erősen felveti a gyanút, hogy Önnél már beszélhetünk a függőség bizonyos mértékéről. A függőségekkel kapcsolatban általános tapasztalat, hogy a fokozatos „leállás” csak nagyon ritkán és igen keveseknél működik – eredményesebb a drasztikus szakítás a függés tárgyával, a szakítás után pedig a teljes absztinencia. Tehát a partnerének abba kell hagynia – és nem csökkentenie – a filmnézést.
Ha mindez nem segít, javasolom szakember felkeresését.