A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának MTI-hez eljuttatott közleménye szerint egyre gyakoribb probléma a magas vérnyomás a gyermekek és a serdülők körében. A túlsúlyos gyermekek aránya életkortól függően eléri a 20-25 százalékot, és még aggasztóbb, hogy a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek körülbelül egynegyede magas vérnyomással is küzd. Magyarországon európai összevetésben is kiemelkedően magas a kardiovaszkuláris halálozás.
Idézték Bereczki Csabát, az SZTE gyermekgyógyászati klinika és az applikáció kifejlesztésének vezetőjét, aki kifejtette, a problémával már gyerekkorban el kell kezdeni foglalkozni. Ezért kutatótársaival, Hidvégi Erzsébet Valériával és Jakab Andrea Emesével olyan applikációt fejlesztenek ki, amely a gyermekkori magas vérnyomás felismerésében támogatja a háziorvosokat. Adatvezérelt, gépi tanulási módszer alapján határoznák meg, hogy egy adott gyerek esetében mi tekinthető normális vérnyomásértéknek, ez ugyanis életkortól, nemtől és testmagasságtól függően változik.
A szakember hangsúlyozta, az elhízott és a normál testsúlyú gyermekek esetében a magas vérnyomás más-más diagnosztikai megközelítést igényel. Az alkalmazás az első olyan magyar adatbázist használja, amelyet a kutatók normál testsúlyú gyermekeket vizsgálva vettek fel. Túlsúly esetén ugyanis nagyobb a tolerancia: itt első lépésként a testsúlycsökkentésre törekszenek, míg a normál testsúlyú gyermekeknél a magas vérnyomás szinte mindig valamilyen konkrét okra vezethető vissza. Lehet például családi halmozódás, szív- vagy vesebetegség, esetleg hormonális probléma.
A tájékoztatás szerint az új applikáció a döntéshozatalban, a diagnosztikában jelenthet a háziorvosoknak valódi segítséget. Az alkalmazás lépésről lépésre vezeti az orvost, hogyan kell szakszerűen vérnyomást mérni, majd úgynevezett rizikóbecslést tesz. Vagyis meghatározza, hogy egy adott gyerek esetében mekkora a kockázat, így útmutatást nyújtva az orvosnak arra, mikor elegendő az életmódváltás, és mikor szükséges a gyermeket további szakorvosi vizsgálatokra küldeni, vagy gyógyszeres terápiát elindítani.
Fontosnak nevezték, hogy a gyógyszeres terápiát minden esetben intézeti kivizsgálásnak kell megelőznie. Gyermekkorban ugyanis a magas vérnyomás másodlagos okait - a szív-, a vese- vagy az endokrineredetet - ki kell zárni, hiszen attól, hogy egy gyermek túlsúlyos, más szervi problémák is állhatnak a magas vérnyomás hátterében.
Azt írták: mivel a túlsúly a gyermekkori magas vérnyomás egyik legnagyobb kockázati tényezője, sokan elsősorban a táplálkozás átalakításában látják a megoldást. Azonban ez önmagában még nem elegendő. A tartós eredményhez a diéta mellett elengedhetetlen a rendszeres testmozgás is. Hetente legalább 150 perc aerob mozgás, vagyis közepes intenzitású, hosszan tartó - legalább 20-60 perces - tevékenység lenne ideális, ami napi átlagban minimum 30 perc aktív testmozgást jelent.
Az applikáció hasznosítását és további fejlesztését az egyetem technológiatranszfer-cége, az SZTE TTC Zrt. koordinálja. A projekt támogatására már sikeres pályázatot is benyújtottak. A rendszer bétatesztelése márciusban indult öt Szeged környéki háziorvos bevonásával.
Idézték Bereczki Csabát, az SZTE gyermekgyógyászati klinika és az applikáció kifejlesztésének vezetőjét, aki kifejtette, a problémával már gyerekkorban el kell kezdeni foglalkozni. Ezért kutatótársaival, Hidvégi Erzsébet Valériával és Jakab Andrea Emesével olyan applikációt fejlesztenek ki, amely a gyermekkori magas vérnyomás felismerésében támogatja a háziorvosokat. Adatvezérelt, gépi tanulási módszer alapján határoznák meg, hogy egy adott gyerek esetében mi tekinthető normális vérnyomásértéknek, ez ugyanis életkortól, nemtől és testmagasságtól függően változik.
A szakember hangsúlyozta, az elhízott és a normál testsúlyú gyermekek esetében a magas vérnyomás más-más diagnosztikai megközelítést igényel. Az alkalmazás az első olyan magyar adatbázist használja, amelyet a kutatók normál testsúlyú gyermekeket vizsgálva vettek fel. Túlsúly esetén ugyanis nagyobb a tolerancia: itt első lépésként a testsúlycsökkentésre törekszenek, míg a normál testsúlyú gyermekeknél a magas vérnyomás szinte mindig valamilyen konkrét okra vezethető vissza. Lehet például családi halmozódás, szív- vagy vesebetegség, esetleg hormonális probléma.
A tájékoztatás szerint az új applikáció a döntéshozatalban, a diagnosztikában jelenthet a háziorvosoknak valódi segítséget. Az alkalmazás lépésről lépésre vezeti az orvost, hogyan kell szakszerűen vérnyomást mérni, majd úgynevezett rizikóbecslést tesz. Vagyis meghatározza, hogy egy adott gyerek esetében mekkora a kockázat, így útmutatást nyújtva az orvosnak arra, mikor elegendő az életmódváltás, és mikor szükséges a gyermeket további szakorvosi vizsgálatokra küldeni, vagy gyógyszeres terápiát elindítani.
Fontosnak nevezték, hogy a gyógyszeres terápiát minden esetben intézeti kivizsgálásnak kell megelőznie. Gyermekkorban ugyanis a magas vérnyomás másodlagos okait - a szív-, a vese- vagy az endokrineredetet - ki kell zárni, hiszen attól, hogy egy gyermek túlsúlyos, más szervi problémák is állhatnak a magas vérnyomás hátterében.
Azt írták: mivel a túlsúly a gyermekkori magas vérnyomás egyik legnagyobb kockázati tényezője, sokan elsősorban a táplálkozás átalakításában látják a megoldást. Azonban ez önmagában még nem elegendő. A tartós eredményhez a diéta mellett elengedhetetlen a rendszeres testmozgás is. Hetente legalább 150 perc aerob mozgás, vagyis közepes intenzitású, hosszan tartó - legalább 20-60 perces - tevékenység lenne ideális, ami napi átlagban minimum 30 perc aktív testmozgást jelent.
Az applikáció hasznosítását és további fejlesztését az egyetem technológiatranszfer-cége, az SZTE TTC Zrt. koordinálja. A projekt támogatására már sikeres pályázatot is benyújtottak. A rendszer bétatesztelése márciusban indult öt Szeged környéki háziorvos bevonásával.
Forrás: MTI
2026. 04. 29.







