Alkotmányos jog a terhességmegszakítás

"Erkölcsi adóssággal tartozunk mindazoknak a nőknek, akik testükben szenvedtek az illegális abortuszok miatt" - mondta Gabriel Attal miniszterelnök a parlament két házának együttes ülésének, a kongresszusnak a vitáját megnyitva. A versailles-i kastélyban 16 év után ültek össze újból együtt a képviselők és a szenátorok alkotmánymódosításra, és nagy többséggel, 780 igennel 72 nem ellenében fogadták el a kormány törvényjavaslatát, amelynek szövegét már külön-külön is jóváhagyta a nemzetgyűlés és a szenátus. Emmanuel Macron államfő "francia büszkeségként" és "egyetemes üzenetként" üdvözölte a módosítást.
"Ünnepeljük együtt egy új, szavatolt szabadság beiktatását az alkotmányba!" - írta az elnök a közösségi oldalakon közzétett üzenetében. Négy nappal március 8., a nők jogainak nemzetközi napja előtt a reform a következő mondatot iktatja be a 34. cikkbe: "A törvény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett gyakorolható a nőknek a terhességmegszakításhoz szavatolt szabadsága".
Hétfő este az Eiffel-toronyt is kivilágították a szavazás alkalmából. Emmanuel Macron elnök 2023. március 8-án kötelezettséget vállalt arra, hogy a terhességmegszakítás jogát beiktatja az alkotmányba, miután az amerikai alkotmánybíróság döntése, amely megengedte az amerikai tagállamoknak az abortusz betiltását, aggodalmat váltott ki Franciaországban.
A felmérések szerint a franciák több mint nyolcvan százaléka támogatja az abortuszhoz való jog alkotmányba iktatását, amely fokozatosan nyert többséget a politikusok körében is, s a kongresszusi szavazáson a terhességmegszakítással szemben hagyományosan szkeptikusabb jobboldali képviselők jelentős többsége is támogatta a reformot. A terhességmegszakítást 1975-ben legalizálták Franciaországban, négy évvel azután, hogy 343 nő, köztük Jeanne Moreau és Catherine Deneuve színésznők, valamint Simone de Beauvoir, Marguerite Duras és Francoise Sagan írónők egy akkor sokkoló felhívásban felfedték, hogy törvénytelen módon abortuszhoz folyamodtak.