Hátterében számos funkcionális és szervi elváltozás állhat, de maga az idősebb életkor is hajlamosít az előfordulására. Az obstruktív alvási apnoe pedig egy olyan alvásfüggő légzészavar, mely a felső légutak alvás alatti ismételt elzáródása következtében alakul ki. Ezek a pár másodperces légzéskimaradások csökkentik az agy oxigénellátottságát, kiegyensúlyozatlan alváshoz, hangos horkoláshoz és napközbeni fáradtsághoz vezetnek.
A depresszió rejtett veszélyei > > >
Bár első hallásra talán úgy tűnhet, a két állapotban az éjszakai megjelenésükön kívül semmi közös nem fedezhető fel, egy holland kutatócsoport legújabban végzett tanulmánya alapján az alvási apnoe adekvát CPAP-terápiás (pozitív légúti nyomás terápia) kezelésével az éjszakai vizelési gondok is jelentősen csökkenthetőek.
Szappanos hajmosás: a haj életre kel > > >
A Maastricht University Medical Center kutatói Sajjad Rahnama’i vezetésével 256 obstruktív alvási apnoeban szenvedő pácienst vizsgáltak meg jelen kutatásuk alatt. A páciensek egytől egyik CPAP-terápiában részesültek, melynek során egy maszkon keresztül szobalevegő alacsony túlnyomáson történő folyamatos befújásával megakadályozható a felső légutak alvás alatti elzáródása, kóros mértékű beszűkülése. A terápiát megelőzően a résztvevők 69%-ának voltak a nocturia definíciójának megfelelő éjszakai vizelési panaszai. A CPAP-terápia bevezetését követően viszont a vizsgálati alanyok majdnem 2/3-ánál jelentősen csökkent az éjszakai mosdólátogatások száma. „Az már tudományosan bizonyított, hogy a kezeletlen alvási apnoe megnövekedett éjszakai vizelettermeléshez vezet, a légzészavarnak köszönhető rövid oxigénhiányos epizódok pedig stimulálják a vese véráramlását, de hogy pontosan mi okozza a terápiás kezelés nocturiára gyakorolt jótékony hatását, még egyáltalán nem bizonyított. Az összefüggés megfejtéséhez további kutatásokra lesz még szükség.” – reagálta a kutatásról megjelent cikkre Dr. Alan Mensch, a New Yorki Plainview Hospital pulmonológia részlegének vezetője.