Bár az antibiotikumok hozzájárultak ahhoz, hogy tovább élhessünk, ugyanakkor megölik azokat a baktériumokat is, melyek részt vesznek a betegségek leküzdésében. Martin Blaser mikrobiológus szerint vizsgálatai azt mutatják, hogy a szervezet számára hasznos baktériumok soha többé nem épülnek vissza rendesen egy antibiotikumos kúra után.
„Az antibiotikumok elpusztítják a célba vett baktériumok mellett azokat is, melyeket nem szeretnénk kiirtani – írta Blaser a Nature című folyóirat hasábjain megjelenő cikkében. – A hasznos baktériumflórában beállt hosszú távú változások még fokozhatják is a fertőzésekre és betegségekre való fogékonyságot. Az antibiotikumok túlzott alkalmazása táptalajul szolgálhat az elhízás, az 1-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegségek, az allergia és asztma kialakulásához, melyek sok helyen duplájukra emelkedtek.”
Blaser, aki a New York Egyetem gyógyszerészeti karának elnöke, elmondta, hogy a túlzott antibiotikum-használat különösen gyermekek és kismamák esetében veszélyes, mert így a következő generáció védtelen lesz a gyakori betegségek ellen. A túlzott antibiotikum-használatot teszi felelősség a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” kialakulásáért, amelyek lehetetlenné teszik egyes fertőzések, például a tüdőgyulladás sikeres kezelését.
A szakember elmondása szerint ahogy nő az antibiotikumok használata, az egymásra következő generációk egyre kevesebb normál baktériumot örökítenek tovább, és az utódok rosszabb adottságokkal indulhatnak az életnek. „Nem azt mondom, hogy súlyos betegek se kapjanak antibiotikumot. De ha igaz az, amit gyanítunk, az orvosoknak sokkal körültekintőbben kell mérlegelniük az előnyöket és a kockázatokat” – tette hozzá.
Nemrég végzett kutatások kimutatták, hogy egyetlen kúra amoxicillin elpusztíthatja a H.pylori baktériumtörzs 20-50 százalékát, így pedig növekszik a nyelőcsőrákos esetek száma. Dán kutatók munkájából kiderült, hogy a penicillinszármazékokkal kezelt gyermekeknél sokkal gyakoribb az irritábilis bél szindróma (IBS) és a Crohn-betegség.