Az ünnepek után jelentkező asztmás panaszok: lehet, hogy a munkahelye a ludas?

A munkakörnyezet is megbetegíthet

Rohamszerűen jelentkező száraz köhögés, mellkasi szorítás, zihálás, légzésszomj és nehézlégzés – ha az ünnepi menetrend után ezek a tünetek kísértik munkahelyén, akkor elképzelhető, hogy „allergiás lett” munkakörnyezetére.

–Amennyiben valaki a munkája során tartósan ki van téve a levegőben nagy koncentrációban jelen lévő pornak, füstnek, vegyi gőzöknek, gázoknak vagy egyéb irritáló anyagoknak, az a légutak gyulladását okozhatja, és az asztma kialakulásához is vezethet – magyarázza Dr. Hidvégi Edit, aki azt is elmondta, hogy a munkahelyi asztma korai stádiumában megfigyelhető, hogy a tünetek súlyosbodnak a munkahelyen, míg a munkahelytől távol (hétvégén, ünnepnapokon vagy a szabadság idején) enyhülnek. Sőt a tünetek akár teljesen váratlanul, több órával a munkaidő után is jelentkezhetnek – ilyen esetben pedig nem feltétlenül merül fel a munkavállalóban a munkahellyel való ok-okozati összefüggés. A foglalkozási asztmában szenvedők körülbelül kétharmadánál allergiás nátha (tüsszögés, orrfolyás) és/vagy kötőhártya-gyulladás is gyarapítja a tüneti listát. Ezek a kellemetlen panaszok az asztma megjelenésével egy időben is kialakulhatnak; de akár jóval korábban is megelőzhetik a kórkép kialakulását.

Kik veszélyeztetettek?

–Az asztma ezen típusa becslések szerint a felnőttkori asztmás esetek 15 százalékát teszi ki, azt azonban nem lehet megjósolni, hogy kinél alakulhat ki – mondja a szakember. Hozzáteszi: azoknál a munkavállalóknál, akik már eleve asztmások, nagyobb valószínűséggel jön létre a nagy molekulatömegű allergének (állati és növényi fehérjék) okozta foglalkozási asztma. A dohányosok pedig bizonyos vegyi anyagok (pl. platinasók, izocianátok) miatt szintén nagyobb valószínűséggel vannak kitéve ennek a munkahelyi ártalomnak. A foglalkozási asztma kialakulását a munkahelyi expozíció (vagyis asztmát okozó anyagoknak való kitettség) szintje is befolyásolja. Ugyanakkor nehézségbe ütközhet annak elkülönítése, hogy az asztma valóban a foglalkozási ártalom következtében alakult-e ki, vagy esetleg egy már korábban is fennálló, fel nem ismert állapotról van szó. A betegek is szemérmesebbek a diagnózis felállításakor, és – tartva attól, hogy munkahelyüket elveszítik – nem feltétlenül ismerik be, hogy panaszaik összefüggésben állhatnak munkájukkal.

Az irodai környezet sem jelent garanciát a biztonságos munkavégzéshez

Mint Hidvégi doktornő mondja, a foglalkozási asztmát kiváltó anyagok közül a legismertebbek a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók esetében a vegyszerek, az állatokkal foglalkozó munkakörökben az állati szőr, a rovarok és a fehérjék; a sütő- és malomiparban a gabonapor, valamint a liszt. Az egészségügyi dolgozóknál az érzéstelenítő szerek, egyes tisztítószerek, a latex, az antibiotikumok és ragasztóanyagok (metilakrilátok) okozhatják a légutak gyulladását. Az építőiparban a ragasztóanyagok, epoxigyanták, fa- és fémporok jelentenek kockázatot a munkavállalókra, a szépségiparban pedig nagyon gyakran a hajfestékek, a formaldehid és a körömépítéshez használt akril monomerek. Bizonyos porok belégzése hosszú távú következményekkel jár, ilyen pl. a tüdőfibrózis kialakulása. Itt érintett lehet többek között a fogtechnikus, a bányász, az üvegcsiszoló és a textilgyárban dolgozó munkavállaló.

–Talán meglepő, de egy irodai környezet sem jelent garanciát az egészséges munkavégzéshez. Irodai dolgozók esetében a beltéri nedvesség és penészedés, a rossz szellőzés (különösen a rosszul telepített klímaberendezések), valamint a nyomtatótinta idézi elő a legtöbb asztmás panaszt. De a poratkának is létezik egy alfaja, amit irat atkának "becéznek” – tudtuk meg Dr. Hidvégi Edittől.

Hogyan kezelik a munkával összefüggő asztmát?

–A megelőzés érdekében fontos, hogy biztosítva legyenek az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételek (pl. megfelelő szellőztetés, penész- és atkamentes környezet), a dolgozókat ellássák az adott munkakörhöz szükséges védőfelszereléssel, a munkavállalók pedig viseljék is ezt, mert különben saját maguknak ártanak. Ha egy esetleges munkaügyi per során fény derül arra, hogy a dolgozó a rendelkezésére bocsátott védőfelszerelést nem viselte, akkor elesik a kártérítéstől, és a táppénz alatti 100%-os fizetéstől – figyelmeztet a pulmonológus szakember, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy egy igazolt munkahelyi megbetegedés kapcsán a gyógyszerekhez is olcsóbban jut hozzá az érintett. A már kialakult foglalkozási asztma kezelésének legfontosabb lépése a beteg foglalkozási környezetből való kiemelése, és a klinikai tünetek orvoslása A foglalkozási asztma pontos diagnózishoz az anamnézis felvételét követően, PEF monitorozás (Peak Expiratory Flow –csúcsáramlásmérő), és a munkahelyi expozíciónak megfelelő inhalációs provokációs vizsgálatok szükségesek. Ez olyan légzésfunkciós vizsgálatot jelent, melynek során a munkahelyi allergént lélegeztetik be az egyénnel, és azt mérik, hogy ettől mennyire romlik el a tüdőfunkciója – mondja Dr. Hidvégi Edit, a Tüdőközpont orvosa.