2024. December 28. szombat
Az autistáknál jelentkező tanulási problémák egy részét amerikai kutatók szerint az agy homloklebenyében lévő túl sok kapcsolódás magyarázhatja, ami miatt az agyuk „saját magával beszélget”.

Az autizmus összetett, spektrum jellegű rendellenesség, melyet általában a korai gyerekkorban diagnosztizálnak. Az érintettek kommunikációjában, ezáltal kapcsolataikban adódnak zavarok, melyek az egészen enyhe fokozattól a teljes kapcsolattartási képtelenségig terjedhetnek. Kialakulásának hátterében számos ok, köztük több gén állhat.

autizmus, agy, tanulás

Daniel Geschwind, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatója és munkatársai funkcionális mágneses rezonanciás (fMRI) felvételeket készítettek 32 gyerek agyi aktivitásáról egy adott tanulási feladat közben. A gyerekek fele autista volt, a másik fele nem. Azoknál, akik hordozták az autizmus kockázatát növelő CNTNAP2 jelű génváltozatot, erősebb agyi kapcsolódásokat találtak a tanulási folyamatban fontos szerepet betöltő homloklebenyen belül, ám gyengébbeket az agy többi részével.

„A kockázati gént hordozó gyerekeknél az agy homloklebenye úgy tűnik, főként saját magával beszélget” – magyarázta Ashley Scott-Van Zeeland, az egyik kutató a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány kapcsán.

Mivel a szóban forgó génváltozat nem autista emberekben is gyakran előfordul, ezért 40 ilyen résztvevő gyereket is bevontak a tanulmányba. „Ugyanazt a mintázatot találtuk” – hangsúlyozta Scott-Van Zeeland. Vagyis az adott gént hordozó, nem autista gyerekeknél is több kapcsolódást találtak a homloklebenyen belül.


Forrás: MTI
2010. 11. 05.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés