Niacin, az energetizáló vitamin
niacin, B3 vitaminA C-vitaminhoz és a többi B-vitaminhoz és hasonlóan a niacin is vízben oldódik. A B-vitaminok ugyan nagyon hasonló felépítésűek, és forrásaik is hasonlóak, felhasználásukkal kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy ha akár csak az egyiket is a javaslattól eltérően alkalmazzuk, azzal a többi felhasználódását rontjuk.
A 18-19. században Spanyolországban, Olaszországban és Amerikában gyakori betegségnek számított a pellagra ('durva bőr'). 1937-ben fedezték fel, hogy a betegséget a B3 vitamin hiánya okozza. Nemrégiben arra is rájöttek, hogy a niacin elővegyülete, a triptofán (melynek táplálékban található változata a szervezetben niacinná alakul) nevű aminosav szintén szerepet játszik a megjelenésében.
A szervezetnek két elengedhetetlen enzim termeléséhez van szüksége niacinra. Ezek az enzimek segítenek felszabadítani az energiát az elfogyasztott táplálék glükóztartalmából. Ez történik az ún. Krebs-körben, mely a sejtek belsejében végbemenő komplex folyamat. Az energiát az ATP (adenozin-trifoszfát) és szén-dioxid formájában szabadítja fel. Ez a kör a fehérje, a szénhidrát és a zsír oxidációjának az utolsó lépése.
A niacin szerepet játszik a bőr egészséges növekedésében is, az idegsejtek normális fejlődésében, és egészségesen tartja az emésztőszervrendszert is. Gátolja a koleszterin termelődését, fontos szerepe van a szívbetegség megelőzésében is.
Mennyi niacinra van szükségünk?
Az élelmiszerek és táplálékkiegészítők niacintartalmát általában niacin-ekvivalenssel (NE) fejezik ki, vagy milligrammban adják meg. A jelenleg javasolt mennyiség 16 mg naponta a felnőtt férfiaknak, felnőtt nők számára pedig 14 mg naponta.
A niacin többféle állati és növényi termékben is megtalálható, de sok táplálékkiegészítőben is alkalmazzák. Legjobb forrásai a fehérjében gazdag élelmiszerek, mint például a sovány húsok, halak (pl. a tonhal), baromfi húsok, mogyorófélék és az élesztő.
Habár a tojás és a tej csak keveset tartalmaz, gazdag a triptofán nevű elővegyületben, emiatt ezek az élelmiszerek is jelentős forrásnak számítanak. A finomítatlan gabonafélék – mint például a teljes kiőrlésű kenyér – is elég sok niacint tartalmaznak. Iktassuk be ezeket napi szinten az étrendünkbe, ha szeretnénk több niacint fogyasztani.
A niacinhiány által okozott betegség, a pellagra, kiváltó oka általában a gabonakásából álló étrend. A korai tünetek közé tartozik az emésztési zavar, az izomgyengeség, a bőr minőségének megváltozása. A kialakult betegséget bőrgyulladás, hasmenés, a nyelv elváltozása jellemzi. Gyakran társul mindezekhez zavartság is. A niacinhiányos bőrgyulladás jellegzetessége a repedezett, pigmentált bőr. A pellagrás betegek általában egyébként is alultápláltak.
A niacin általánosságban nem túlságosan mérgező, mivel a vizelettel kiválasztódik. Ha több mint 1 000 mg-ot fogyasztunk el belőle, annak is legfeljebb az arc kivörösödése lehet a következménye.
Napi 3 gramm károsíthatja a májat, különösen, ha lassan felszívódó táplálék-kiegészítőben vesszük magunkhoz. A túladagolás különösen veszélyes lehet az asztmások vagy gyomorfekélyesek esetében.
Ha pl. a koleszterinszint csökkentése érdekében nagyobb adagot kell belőle beszedni, az csakis orvosi felügyelet mellett javasolt.
Az alkoholistáknak és ivási problémákkal küzdőknek sokat segíthet a niacin, mivel csökkenti az alkohol iránti kínzó vágyat.
A niacin úgy tűnik, csökkenti a hisztamin kiválasztódását, ezzel együtt pedig az allergiás reakciót is, pl. a szénanátha, az ekcéma, a csalánkiütés és az orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) esetén.
A napi niacinpótlás csökkentheti az akne rosacea megjelenését. Az arc pirosságával járó betegség főként a változókorban levő asszonyoknál fordul elő.
A niacinkiegészítők segíthetnek a „jó” (HDL) koleszterin termelésében, mely csökkenti az artériák elzáródását.
A cukorbetegség esetén való használata azonban ellentmondásos. Néhány tudós attól tart, hogy emelheti vércukorszintet, egy nemrég végzett kutatás azonban kimutatta, hogy a cukorbetegek esetén is biztonsággal használható.