Kényes téma: a boncolás

A boncolásnak sokféle célja van: az orvostanhallgatók autopsia segítségével sajátítják el az anatómia nagyon nehéz ismereteit. Az ilyen jellegű, anatómiai boncolás „nézők” előtt zajlik, célja az emberi test bemutatása. A kórboncolás a betegségben elhunyt halálokának pontos feltárását szolgálja, a törvényszéki boncolás pedig a rendkívüli halált halt személy (ide tartoznak: baleset, gyilkosság, öngyilkosság, hirtelen halál, orvosi műhiba) halálának okát hivatott felderíteni. Ma Magyarországon az érvényben lévő jogszabályok szerint minden kórházban elhunyt személyt boncolás alá kell vetni.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ha komolyan veszed a tartós fogyást,

és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne

- Füst- és szagmentes

- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is

- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.

- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..

 

MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >>

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Kell, nélkülözhető, eltekinthető

Az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vonni, ha

-a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,

-perinatális, azaz születéssel kapcsolatos halál esetén,

-az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt,

-foglalkozási eredetű halál esetén fölmerül a gyanú, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben

-az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van.

Az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától az alábbi feltételek együttes fennállása esetén lehet eltekinteni:

-a halál természetes eredetű,

-a halál oka egyértelműen megállapítható,

-a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,

-fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek. A kórboncolástól abban az eseten lehet még eltekinteni, ha az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően írásban kérte a művelet mellőzését.

Hogyan zajlik a boncolás?

A boncolás során egy nagy műtéthez hasonlóan a test üregek felnyitására kerül sor, majd a belső szervek kivételére, melyeket a testen kívül vizsgálnak meg. Ha egy-egy szerven szabad szemmel is látható elváltozást találnak vagy más, az elhunyt ismert betegségéből kifolyólag egy szerv vizsgálata fontossá válik, akkor további elemzések céljából szövetmintát vesznek. A szervek a vizsgálatokat követően visszahelyezésre kerülnek és a megnyitott test üregeket visszavarrják. Ha egy szerven kiterjedtebb vizsgálatok elvégzése indokolt és a szervet preparálni kell, akkor az nem kerül vissza a testbe. Fontos kiemelni, hogy a boncolás során a test intakt marad, és olyan személyes testrészek, mint például a kéz vagy az arc rend szerint nem képezik a boncolás tárgyát, tehát sértetlenek maradnak.

A boncolás célja

A boncolást nem csak a törvényi szabályozás teszi szükségessé. Fontos célja, hogy a nem, vagy nem pontosan tisztázott betegségekre, halál okokra fény derüljön. Feltárja a népesség megbetegedési és halálozási okait; segítségével ellenőrizhető a betegség során alkalmazott diagnosztikai és gyógyítási eljárások hatékonysága. A boncolás elősegíti az orvostudomány, valamint a gyógyszerészet fejlődését is..

A fentieken kívül a boncolás segíthet egy- egy betegség öröklött mivoltát, családi halmozódását felismerni és a még élő családtagok esetleges betegségének korai felismerését elősegíteni.