A folyamat aktivál egy p53 nevű fehérjét, melynek feladata az, hogy megakadályozza a sérült sejtek osztódását, elrákosodását. Amelyik sejtben viszont nincs meg a fehérje, vagy nem termel elegendő működőképes p53-t, ott megindulhat a daganatos elfajulás, ha érintkezésbe kerül a cink-oxid nanorészecskéivel.
A felismerés alapját adó kutatást Joachim Loo és Ng Kee Woei végezték az egyetem Anyagi Tudományok és Mérnöki Karán David Leong adjunktus vezetésével. Eredményeikről a Biomaterials című folyóirat számolt be. A szakemberek szerint a cégeknek újra kellene értékelniük a mindennapi használatra szánt termékekben található cink-oxid-részecskék egészségügyi hatásait. Több kutatás szükséges a részecskék használatával és koncentrációjával kapcsolatban.
„Jelenleg információhiánnyal küzdünk a fogyasztási cikkekben használt nanorészecskék által okozott kockázat mértékével kapcsolatban, és hogy ezek mit okozhatnak az emberi szervezetben. Ez a kutatás rámutatott a további munkálatok fontosságára, és reméljük, hogy a megfelelő hatóságok bevonásával dolgozhatunk majd ezen” – jelentette ki Loo.
A csapat további kutatásokat végez majd, mivel egyelőre nem ismert az a mechanizmus, amellyel a cink-oxid részecskéi a DNS-t károsítják. Ezzel szemben világosan látszik, hogy a DNS-károsodás mellett a részecskék más veszélyeket is rejtenek magukban. „A munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a nanorészecskék fokozzák a sejtek stresszes állapotát, ami gyulladáshoz, vagy egyszerűen a sejt pusztulásához vezet” – tette hozzá Kee Woei.