Még nem késő! Ismerje meg a COPD-t!

A Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD) cselekvésre ösztönöz, ezt sugallja az idei világnap pozitív üzenete is: mindig van esély a légzőrendszer egészségén javítani. Nemcsak a betegség diagnózisa előtt, hanem utána is.

A GOLD az idén is megrendezi a COPD világnapot, és a hagyományoknak megfelelően programjuk ebben az évben is egy fő üzenet köré csoportosul. A világnappal összefüggően több mint 50 országban, számos program kerül megrendezésre, melyek célja a figyelemfelhívás mellett a betegség jobb megismerése. A 2002 óta minden évben megrendezett, november második, vagy harmadik szerdáján tartandó világnap időpontja idén november 18-ra esik.

Az állandósult légszomj

Alattomos kór, a tünetek sok esetben csak előrehaladott stádiumban késztetik arra a beteget, hogy orvoshoz forduljon – mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa. A betegség lassan alakul ki: kezdetben a hörgők nyálkahártyáján zajlik a gyulladás, ami aztán számos kedvezőtlen folyamatot indít el a tüdőkben, melynek következtében főleg a kislégutak beszűkülnek, a kilégzés nehezítetté válik, és végül úgynevezett tüdőtágulat alakul ki. Egyre több jel mutat arra, hogy a COPD kapcsán kialakuló gyulladás nemcsak a légutak izomzatát károsíthatja, hanem testszerte a szövetekben gyulladásos reakciót idézheti elő, amely az érintett szervek működésének károsodásához vezethet: csökken a működőképes vázizomzat és a szívizom, valamint a csontok tömege, károsodhatnak az ízületek, izomsorvadás, csontritkulás, ízületi panaszok léphetnek fel.

90%-ban dohányosokat érint

A COPD tünetei főként a 40 év felettiek körében jelentkeznek - régebben főként férfiaknál, de mára a nemek közötti arány közel azonos. Ebben szerepet játszik a dohányzási szokások változása is, a betegek közel 90 százalékánál a tünetek ugyanis a dohányzás szövődményeként jelentkeznek. A páciensek 10 százalékánál egyéb tényezők – passzív dohányzás, fokozottan szennyezett levegőjű munkahelyi környezet, ritkább esetekben genetikai hiba (alpha-1-antitripszin (AAT) nevű enzim hiánya) - állnak a háttérben.

Megelőzni és felismerni soha nincs késő!

A betegség megelőzéséért értelemszerűen a dohányzás abbahagyásával tehetjük a legtöbbet. Az utolsó szál elszívását követő 72 óra múlva a légzés könnyebb lesz, megkezdődik a légutak tisztulása. 3 hónap múlva a köhögés, a zihálás és a légzési nehézségek is csökkennek, vagy teljesen megszűnnek; a tüdőkapacitás lényegesen javul, ezáltal jelentősen csökken a COPD kialakulásának a kockázata is. Emellett nagyon fontos, hogy ha tüneteink vannak, mielőbb forduljunk orvoshoz! Reggelenként jelentkező krónikus köhögés, fokozott váladékképződés a légutakban, vagy fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés esetén egy egyszerű, fájdalommentes légzésfunkciós vizsgálattal már kezdeti stádiumban ki tudjuk szűrni az elváltozást – mondja dr. Potecz Györgyi. A kezelésben akkor tudjuk elérni a legjobb eredményt, ha a beteg már a kezdeti enyhe tünetek észlelésekor, vagy panaszmentesen is, évente részt vesz a szűrésen.

A rendszeres mozgást bármikor elkezdheti!

Ha korábban nem sportolt, aktív életet a betegség diagnózisát követően is kezdhet. Nem kell megerőltető edzésprogramokra gondolnia, kutatások igazolják, hogy már napi rendszeres, 3 km séta megtétele jelentősen javít a betegek állapotán. „Súlyosabb betegektől nem várunk napi 3 km-es sétát, de cél, hogy a saját távok dinamikusan hosszabbodjanak.”   Dr. Potecz Györgyi szerint ahhoz, hogy a beteg egyre hosszabb távolságok megtételére legyen képes, a rendszeresség mellett fontos a megfelelő gyógykezelés beállítása is. Jelen ismereteink szerint a COPD nem gyógyítható, de a betegség okozta légszomj és a gyulladásos reakció  kezelésére ma már több lehetőség is adott. A gyógyszeres kezelés és a légzés rehabilitáció legfontosabb célja a tüdőfunkció romlásának lassítása, a betegség tüneteinek enyhítése vagy megszüntetése, illetve a fizikai terhelhetőség, és ezáltal az életminőség javítása.

Ossza meg:

Kövessen minket: