A cukorbetegség kezeléséhez hozzátartozik az egyénre szabott, megfelelő összetételű diéta. Az étrenddel a legfontosabb cél a vércukorértékeket a normális értékhez a lehető legközelebb tartani, a beteg testtömegét normalizálni és megfelelő szinten tartani, az esetleges szövődményeket elkerülni.
------------------------------------------------------HIRDETÉS-------------------------------------------
Légkeveréses Halogén Főzőkészülék:
38 800 Ft HELYETT 14 990 Ft!
Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne. Füst- és szagmentes!
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mindezt úgy, hogy közben a szervezet számára szükséges valamennyi tápanyagot (fehérjét, zsírt, szénhidrátot, vitaminokat, ásványi anyagokat) biztosító, egészséges, változatos és megfizethető táplálkozásban részesüljön a beteg.
„Tiltott, tűrt és támogatott” szénhidrátok
Az egyes táplálékok aszerint emelik a vércukorszintet, hogy mennyi hasznosuló szénhidrát van bennük. A dietetikusok eszerint megkülönböztetnek kerülendő, mérve fogyasztandó és szabadon fogyasztandó szénhidrátokat. A vércukor, pontosabban a vér glükózszintjének egyensúlyban tartásához kerülni ajánlatos azokat az élelmiszereket, amelyek gyorsan és nagy mértékben emelik a vércukorszintet (szőlő-, répa-, malátacukor, méz, cukros üdítők, csokoládék, befőttek, szőlő, aszalt gyümölcsök). Mérni kell a nagy mennyiségű és jól hasznosuló szénhidrátot tartalmazó táplálékok (lisztes áruk, kenyérfélék, pékáruk, zsemlemorzsa, kekszek, gabonapelyhek, müzli, bugonya, kukorica, sütőtök, borsó, hüvelyesek, tejtermékek, gyümölcsök) szénhidráttartalmát. Lassabban emeli a glükózszintet a fekete (teljes kiőrlésű gabonából készült) kenyér, a magasabb zsírtartalmú tejtermékek és a száraz hüvelyesek. Számolás nélkül fogyaszthatók azon élelmiszerek, amelyek nem okoznak jelentős vércukoremelkedést: ebbe a kategóriába tartozik a legtöbb zöldség, a paradicsomtól, a leveles zöldségektől kezdve a káposzta- és gyökérfélékig.
Érdekesség, hogy nemcsak az alapanyag szénhidráttartalma és összetétele, hanem az elkészítésének módja, az étel halmazállapota, a feldolgozottságának mértéke, vagyis a konyhatechnológia is szerepet játszik abban, hogy az adott étel mennyire emeli a cukorszintet. A folyékony állagúak, például a gyümölcslevek, vagy például a pürésített krumpli, a reszelt alma is gyorsabban emelik a vércukorszintet, mint a szilárd ételek. A finomra szitált fehér liszt veszélyesebb ilyen szempontból, mint a durum- vagy teljes kiőrlésű, korpás liszt, és nemcsak a kenyérféleségekben, hanem más, tésztákban, sűrített ételekbe téve is. Jó tudni azt is, hogy a zsírtartalom is befolyásolja ezt a hatást: a magasabb zsírtartalmú ételek (tejes, tejszínes édességek, habart ételek, stb.) mérsékeltebb vércukor emelkedést okoznak.
Azok számára, akik szeretik az édességeket és nem szeretnének erről az ízvilágról sem lemondani, mesterséges édesítőszerek, cukorhelyettesítő anyagok és a kész diétás termékek állnak rendelkezésre. A mesterséges édesítőszerek nem tartalmaznak energiát, nem emelik a vércukorszintet. Szacharin, ciklamát, aceszulfam-K és aszpartam kapható, tabletta, folyadék vagy por formában, így kiválasztható közülük a legalkalmasabb főzéshez, készétel, ital ízesítéséhez. A „light”, vagy energiamentes üdítőitalok is ezek valamelyikét tartalmazzák. A cukorhelyettesítő anyagokkal nemcsak a cukor édes ízét, hanem annak állományát is pótolni lehet, ha azt egy-egy recept megköveteli. Ilyen a szorbit és a fruktóz, amelyek esetében figyelembe kell venni, hogy energiát tartalmaznak, és ha kisebb mértékben is, de emelik a vércukorszintet is. A szakemberek ezekből nem ajánlják a napi 30 g-nál nagyobb mennyiség fogyasztását. Az ún. diabetikus termékek a fentebb felsorolt édesítőszerekkel készült kész élelmiszerek. Ezek cukrot nem, de szénhidrátot és energiát tartalmaznak, így ezek összetételét figyelembe kell venni a napi megengedett szénhidrátbevitel illetve (túlsúly esetén) kalória számolásakor.