Felmerült a daganat gyanúja? Ezek az első lépések

A kivizsgálás nem csak komoly tünetek esetén lehet fontos

- Akiknek a családjukban már előfordult daganatos betegség, esetleg rendelkeznek rizikófaktorokkal, felmerülhet bennük a szorongató kérdés, hogy vajon őket is érinti-e a kór, illetve, hogy bizonyos tüneteik mögött nem onkológiai betegség áll-e – ismerteti Pádi doktornő. – Akár az első, akár a második esetről beszélünk, mindenképpen javasolt bizonyos vizsgálatokat elvégeztetni, hogy kizárjuk a betegséget vagy esetleg korán felfedezve jobb esélyekkel gyógyíthassuk azt. Érdemes azonban külön tárgyalni a két esetet.

Milyen vizsgálatok jöhetnek szóba tünetek nélkül?

Ha valaki valamiért szeretne utánajárni, érinti-e daganatos betegség, viszont nincs tünete, negatív a fizikális státusza, alapvetően nem merül fel daganatos betegség gyanúja, akkor a rutin szűrővizsgálatok javasolhatóak. Ide tartozik elsősorban a laborvizsgálat, benne vérkép, máj-, vesefunkciók, tumormarkerek, ha kell, pajzsmirigy hormon, vagy tünet esetén egyéb hormonok elemzése. Mivel a D-vitamin és B12-vitamin szint sok betegnél alacsony, ajánlatos ezeket is ellenőriztetni. Ezen kívül érdemes beiktatni egy mellkas röntgent, hasi ultrahangot, nőknél nőgyógyászatot, mammográfiát (fiatal korban és tapintási eltérés esetén emlő ultrahangot), férfiaknál urológiai vizsgálatot. Bizonyos életkoron felül, akár már 40 éves kor felett ajánlatos elvégeztetni egy gasztroenterológiai szűrővizsgálatot, gasztroszkópiával és kolonoszkópiával – vagyis gyomor- és vastagbél-tükrözéssel. Az osteoporosis (csontritkulás) szűrés nőknél főleg posztmenopauzában, 50 éves kor felett, degeneratív elváltozásoknál idős korban férfiaknál is nagyon fontos lehet. Ha minden negatív, akkor önvizsgálat és panaszmentesség esetén a szükséges szűrővizsgálatokat érdemes évente megismételni, bár természetesen a gyomor-bél tükrözés ritkábban is elegendő, ha nincs polip az érintett területeken.

Kivizsgálási lehetőségek tünetek esetén

- Más helyzetet jelent, ha a páciensnek tünetei vannak – hangsúlyozza dr. Pádi Éva, a Fájdalomközpont onkológusa, palliatív orvos, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája. – Ezek lehetnek általános panaszok, mint például gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, fogyás, hányinger, hányás, székelési szokások változása. Előfordulhat még rendellenes vérzés, és tapintható elváltozás, de az is tünetnek számít, ha a laborértékekben vérszegénység, vagy egyéb kóros érték mutatkozik. Ilyenkor a kikérdezés és fizikális vizsgálat alapján a feltételezett betegség irányában indítjuk el a kivizsgálást. Az eredményektől függően állapotfelmérő, úgynevezett staging vizsgálatokra van elsődlegesen szükség, ennek része gyakran a CT, néha az MR, ha indokolt, akkor a PET CT vizsgálat. Ha fény derül a daganatos betegségre, a továbblépés a daganat helyétől, szövettani eredményétől, a beteg általános állapotától függ, mindezeket tekintetbe véve állítható fel a terápiás terv, amiről általában az onko-team dönt. Az aktív onkológiai kezelésben pedig kiemelt szerepe van a fájdalomkezelésnek, valamint, ha a gyógyító eljárások már nem jöhetnek szóba, a palliatív terápiának, amelynek célja a daganat, daganatok méretének és számának csökkentése, a megbetegedés krónikus betegséggé „finomítása”, vagyis az életkilátások javítása a lehető legmagasabb életminőség mellett.