Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Gyermekápolási táppénzre jogosultak
A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.
A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1. a fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony,
2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:
• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeket ápol és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ-át, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint a kórisme rovatban a gyermek betegségét.
A gyermekápolási táppénz tekintetében szülőnek minősül:
a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, nevelőszülő, helyettes szülő és
a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások
Ha a szülők közös háztartásában élő gyermekük után az egyik szülő már gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, akkor ugyanazon gyermek után a másik szülő gyermekápolási táppénzre már nem lehet jogosult. Ennek oka, hogy egy gyermekre csak egy jogcímen lehet egészségbiztosítási ellátást igénybe venni.
A másik szülő gyermekápolási táppénzre oly módon szerezhet jogosultságot, ha az ellátások nem ugyanazon gyermek után járnak.
Gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama
A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól is, hogy a gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő közös háztartásban, vagy egyedül neveli-e a gyermeket.
A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:
• aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
• azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
• akinek a házastársa munkaképtelen és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye szerint I., vagy II. csoportos rokkant,
• akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
• Az egyedülállóság szempontjából pedig különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem a naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születésnapjától a következő születésnapig terjedő időtartamra.
Egy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
Amennyiben a szülő az 1 évesnél idősebb gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesült – a gyermek legutóbbi születésnapját követően – ezt az időtartamot, mint "gyermekápolási táppénz előzményt" az itt felsoroltak szerint igénybe vehető napokból le kell vonni és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a szülő a gyermekápolási táppénzre.
Gyermekápolási táppénz több gyermek egyidejű betegsége esetén
Több gyermek egyidejű betegsége esetén a szülő választása szerint bármelyik gyermeke után igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt.
A GYES és a gyermekápolási táppénz viszonya
A gyermekgondozási segély folyósításának időtartamára gyermekápolási táppénz nem jár, kivéve ha a szülő a gyermekgondozási segély mellett munkát végez.
Bejelentési kötelezettség
Az ellátásban részesülő szülő köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.
Gyermekápolási táppénz összege
A gyermekápolási táppénz összegét a táppénz összegének megfelelően kell kiszámítani.
Méltányosság
A fent ismertetett, a gyermek egyéves korától tizenkét éves koráig a szülőnek járó gyermekápolási táppénz vonatkozásában meghatározott maximális időkorláttól méltányosságból el lehet térni.
A méltányossági kérelem
A méltányossági kérelmet a szülő foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez kell benyújtani a gyermekápolási táppénzre való jogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül. A méltányossági kérelemmel kapcsolatos eljárás során az elektronikus kapcsolattartást a jogszabály kizárja.
A méltányossági ellátást kizárólag az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv folyósíthatja, még akkor is, ha a szülő munkahelye kifizetőhely.
A kérelemhez csatolni kell:
• a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást,
• a kezelőorvos javaslatát, és
• a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
• a közös háztartásban lakók számát,
• nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.
A méltányossági kérelem elbírálásánál a következő szempontokat kell az egészségbiztosítónak figyelembe vennie:
• a kérelmező biztosításban töltött idejét,
• a kérelmező 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát,
• a kérelmező jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit,
• az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltakat.
A méltányosságból engedélyezett ellátás összegéről és folyósításáról az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv tájékoztatja a kérelmezőt. A gyermekápolási táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv méltányossági jogkörében hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatát pedig kizárólag semmisségére hivatkozva [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 121. §] lehet kérni.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
