A halevés segítette az emberi agy fejlődését

Ausztrál, brit, dél-afrikai, egyesült államokbeli és kenyai kutatók 2004 és 2009 között végeztek ásatásokat a térségben, ahol a vastag hamurétegnek köszönhetően pontosan meghatározhatták, hogy 1,95 millió éves helyszínről van szó – olvasható a George Washington Egyetem honlapján.

A feltárások során csontok és kőeszközök ezrei kerültek elő, s legkevesebb 10 olyan állatféleséget tudtak azonosítani, amelyet a nyomok alapján a helyszínen mészároltak le, s daraboltak fel.

Az elemzés szerint távoli őseink nagytestű antilopot, őskori sertést, krokodilt, teknőst egyaránt fogyasztottak, és hal is szerepelt az „étlapon”. A tudósok szerint az olyan kisebb testű állatoknak köszönhetően, mint a teknős vagy a hal, sokkal több fehérjét fogyasztottak a korabeli hominidák (emberfélék) anélkül, hogy a zsákmányért meg kellett volna küzdeniük a ragadozókkal – oroszlánokkal, hiénákkal. A korai emberek ugyanis apró termetűek voltak, így aligha remélhettek sikert egy ilyen párharctól.

„A hal igen gazdag telítetlen omega-3 zsírsavban, amelynek kimagasló szerep jut az emberi agy fejlődésében” – hangsúlyozta Brian Richmond paleoantropológus, a George Washington Egyetem docense. Mint kifejtette, az étrendben szereplő sokféle állati eredetű táplálék, s különösen a hal, a krokodil, valamint a teknős, hozzájárult a nagyobb agytérfogat kialakulásához.

Korábbi kutatások bizonyítják, hogy 2 millió évvel ezelőtt ugrásszerűen megnőtt az agy térfogata. Az antropológusok már korábban is feltételezték, hogy a hús kulcsszerepet játszott a nagyobb agy kialakulásában, eddig azonban nem volt arra bizonyíték, hogy a korai hominidák étrendjében szerepeltek volna a telítetlen zsírsavakban gazdag vízi állatok.

Andy Herries, az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetem kutatója szerint is a hús fogyasztása segíthette elő a kisebb fogak és állkapcsok, valamint a nagyobb testméret és agytérfogat kialakulását. Az őskori „agyfejlesztő” étrend nyomainak felfedezése azért is fontos, mert nem sokkal később a kis agytérfogatú hominidákat a nagyobb agytérfogatú Homo erectus (felegyenesedett ember) váltotta fel, aki elhagyta Afrikát. „A változatosabb étrend lehetett az agyfejlődés katalizátora, ez segíthette elő az ember kirajzását Afrikából” – vélekedett Andy Herries.

Ossza meg:

Kövessen minket: