2024. November 27. szerda
Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Sáringer-Kenyeres Tamás hozzátette, biológiai, légi szúnyoggyérítésre kerül sor 1100 hektáron. Megjegyezte, a téli hónapokban lehullott bő csapadékhoz képest ez nem számít jelentős területnek, ami annak köszönhető, hogy az utóbbi hetekben szárazabbá vált az időjárás. 
A Balaton térségében 2500-3000 hektárnyi szúnyogtenyészőhelyet tartanak nyilván, amelyeket folyamatosan monitoringoznak. A térségben élő mintegy 24 szúnyogfajból 5-7 az embert is támadó csípőszúnyog. Ezek közül néhány jelentősebb, a balatoni szezon szempontjából meghatározó faj szaporodását lehet megfékezni a mostani biológiai beavatkozással - mondta a szakértő.
Kitért arra is, hogy az idei helyzet nem számít rendkívülinek, hiszen előfordult, hogy már március végén el kellett kezdeni a gyérítést. A szúnyoglárvák jövőbeni kelését, illetve újabb szúnyoggyérítések elrendelésének szükségességét még jelentősen befolyásolhatják a további csapadékviszonyok és a hőmérséklet alakulása - mondta. Ismertette azt is, hogy az uniós szabályozókhoz igazodva már nem végeznek légi kémiai szúnyogirtást - azt csak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ rendelheti el -, a biológiai védekezés pedig abszolút nem veszélyes a méhekre.
Az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség 1997 óta szervezi a szúnyogirtást az üdülőrégióban, állami támogatást kapva hozzá. Az utóbbi években a szövetség alapvetően a turisztikai elő- és utószezonban végezteti a gyérítést, ezek teljes költségeit állva. Az állami támogatás úgy érkezik, hogy a nyári főszezonban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szúnyoggyérítő programja keretében zajlik a védekezés az üdülőrégióban, általában egy biológiai és két kémiai beavatkozás elvégzésével - tette hozzá Sáringer-Kenyeres Tamás.
A balatoni szúnyoggyérítést a szövetség által pályázat útján megbízott keszthelyi Pannónia Központ Kft. szakértői csapatának javaslata alapján a közbeszerzésen kiválasztott Corax-Bioner Zrt. végzi el.
A szakértők felhívták a figyelmet, hogy a lakosság is sokat tehet a vérszívók ellen, ha nem hagy fedetlenül vízgyűjtőket, itatókat, medencéket.
A Balaton térségében 2500-3000 hektárnyi szúnyogtenyészőhelyet tartanak nyilván, amelyeket folyamatosan monitoringoznak. A térségben élő mintegy 24 szúnyogfajból 5-7 az embert is támadó csípőszúnyog. Ezek közül néhány jelentősebb, a balatoni szezon szempontjából meghatározó faj szaporodását lehet megfékezni a mostani biológiai beavatkozással - mondta a szakértő.
Kitért arra is, hogy az idei helyzet nem számít rendkívülinek, hiszen előfordult, hogy már március végén el kellett kezdeni a gyérítést. A szúnyoglárvák jövőbeni kelését, illetve újabb szúnyoggyérítések elrendelésének szükségességét még jelentősen befolyásolhatják a további csapadékviszonyok és a hőmérséklet alakulása - mondta. Ismertette azt is, hogy az uniós szabályozókhoz igazodva már nem végeznek légi kémiai szúnyogirtást - azt csak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ rendelheti el -, a biológiai védekezés pedig abszolút nem veszélyes a méhekre.
Az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség 1997 óta szervezi a szúnyogirtást az üdülőrégióban, állami támogatást kapva hozzá. Az utóbbi években a szövetség alapvetően a turisztikai elő- és utószezonban végezteti a gyérítést, ezek teljes költségeit állva. Az állami támogatás úgy érkezik, hogy a nyári főszezonban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szúnyoggyérítő programja keretében zajlik a védekezés az üdülőrégióban, általában egy biológiai és két kémiai beavatkozás elvégzésével - tette hozzá Sáringer-Kenyeres Tamás.
A balatoni szúnyoggyérítést a szövetség által pályázat útján megbízott keszthelyi Pannónia Központ Kft. szakértői csapatának javaslata alapján a közbeszerzésen kiválasztott Corax-Bioner Zrt. végzi el.
A szakértők felhívták a figyelmet, hogy a lakosság is sokat tehet a vérszívók ellen, ha nem hagy fedetlenül vízgyűjtőket, itatókat, medencéket.
Forrás: MTI
2024. 04. 04.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
