A váratlanul fellépő dadogás hátterében neurológiai vagy pszichogenetikai okok állhatnak. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet szerint okozhatja agysérülés, epilepszia, drog (főleg heroin), krónikus depresszió, vagy akár korábbi öngyilkossági kísérlet is, amelynek során barbiturátokat használt az illető.
Dr. Tommie L. Robinson, a washingtoni Országos Gyermekgyógyászati Központ beszéd- és hallásrészlegének igazgatója szerint a váratlanul jelentkező dadogás esetében nemegyszer kiderül, hogy a jelenség nem előzmény nélküli, esetleg gyerekkorában is dadogott az illető, csak később kinőtte. Az egyik esetnél egy harmincéves asszony karambol során verte be a fejét, és az ütés időszakos dadogást okozott nála, egy másiknál pedig egy 28 éves férfi kezdett dadogni, miután öngyilkosságot kísérelt meg.
A dadogás egyébként minden korosztályt érint, de leggyakoribb a 2-5 évesek körében, és gyerekek öt százaléka dadog életének valamely szakaszában. A probléma kétszer nagyobb valószínűséggel érinti a fiúkat, mint a lányokat, nagyobb korukban pedig már 3-4-szer nagyobb a különbség a fiúk javára. A legtöbb kisgyerek kinövi a dadogását, mindössze egy százalékuknál marad meg felnőttkorára is.