A műtétet végző fokvárosi Groote Schuur kórház a transzplantáció fellegvára, ott végezte el a világ első sikeres szívátültetését Christiaan Barnard dél-afrikai sebész. A műtét bejelentésével azért vártak mostanáig, mert időbe tellett, mire kiderült, hogy a beavatkozás sikerrel járt. Elmi Müller, az operációt végző orvos szerint a két páciens állapota „kiváló”, a beültetett szerv működik, és nincsen kilökődésre utaló jel.

Dél-Afrikában sokáig nem kaphattak új szervet HIV-pozitív fertőzöttek, és a felajánlott szervek több mint 30 százalékát nem használták fel, mert attól tartottak, hogy az AIDS vírusát hordozza. A tilalmat tavaly oldották fel. „A vírus hordozói így hátrányos helyzetből hirtelen valamivel előnyösebb helyzetbe kerültek a többi beteghez képest, hiszen igen magas a HIV-pozitív donorok aránya” – mondta Elmi Müller.
A Groote Schuur munkatársa szerint ha hosszútávon is sikeresnek bizonyul a vesetranszplantációs eljárás, akkor más szervek, például az AIDS ellen szedett sok gyógyszer miatt nagy terhelésnek kitett és különösen veszélyeztetett máj vagy éppen szív átültetésére is sor kerülhet HIV-fertőzöttek között.
A transzplantációnak ez a típusa ugyanakkor továbbra is vitatott, egyebek között azért, mert előfordulhat, hogy a donor és a befogadó szervezetében különböző fajtájú vírus pusztít, és csaknem teljesen biztos, hogy a befogadót megfertőzi az új vírus. Az eljárást ellenző szakértők szerint az is aggodalomra ad okot, hogy maguk a HIV-pozitív donorszervek is károsodhattak korábban, még a beültetés előtt, és meglehet, hogy így eleve kevésbé alkalmasak átültetésre, mint a nem HIV-fertőzött szervezetből származó szervek – áll a londoni The Guardian honlapján megjelent beszámolóban.