A Mayo Klinika munkatársai 28 egészséges, normál súlyú férfit és nőt kértek meg arra, hogy egy két hónapon át tartó vizsgálat során sok-sok édesség elfogyasztásával szedjenek magukra többletsúlyt. Az önkéntesek átlagosan 1,5 kilogrammot híztak a combjukra és csípőjükre, valamint 2 kilogrammot a testük feljebb lévő részeire, közte hasukra.
A résztvevők zsírszövetéből vett mintákból a kutatók megállapították, hogy a hason és a combon bekövetkezett hízás esetében a zsírsejtek eltérően viselkednek. Míg a hasi zsírpárnák kialakulását a meglévő sejtek növekedése okozza, addig a test alsó részén, például a combon újabb zsírsejtek keletkeznek: a vizsgálat során 1,6 kilogrammos hízásnál 2,6 milliárd új zsírsejt jött létre.
Mint Michael Jensen kutatásvezető hangsúlyozta, a vizsgálat eredménye megfordította a dogmát, amely szerint felnőttként már nem keletkeznek új zsírsejtjeink, csak a meglévők lesznek egyre nagyobbak, ha meghízunk. Következtetésük megmagyarázza azt is, hogy a test különböző részeire rakodó többletsúly miért jár eltérő egészségügyi kockázattal: a hasi elhízást például a metabolikus szindróma (ami cukorbetegségre és szív-érrendszeri bajokra hajlamosít) egyik rizikófaktoraként tartják számon.
A vizsgálat résztvevői a kísérlet után egyébként igen gyorsan megszabadultak a túlsúlytól, miután visszatértek normál étkezésükhöz.