Így kommunikálnak a beleink az agyunkkal

A bélvilág is környezetünk része

-Az agyra általában úgy tekintünk, mint életünk irányító központjára. Itt dől el, hogyan reagálunk környezetünk ingereire, itt van az érzelmek és az emlékezet központja, és innen indulnak a szerveink működését befolyásoló idegi és hormonális pályák is. Világunkat azonban nem csak az érzékszerveinkkel érzékelhető külvilág jelenti. Minden, amit megeszünk és megiszunk, a szervezet számára idegen anyag marad mindaddig, amíg az emésztés során hasznosítható és a bélfalon át felszívódó elemekre nem bomlik – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet. A bél tehát teljes (egy teniszpálya területének megfelelő, körülbelül 300 m2-es) felszínén folyamatosan kapcsolatban áll környezetével, a bélvilággal. Nehéz feladata van, hiszen egyidejűleg engedi a véráramba az emésztés során felszabaduló tápanyagokat és biztosítja az alkalmazkodást a környezet hatásaihoz. Ennek ellátásához a bél saját ideg-, hormon- és immunrendszerrel bír, melyhez a bélben élő mikroorganizmusok közössége, a mikrobiom társul.

Így hat a környezet szervezetünkre

A környezet változásai stressz-reakciót váltanak ki. Veszélyhelyzetben a szervezet energiáit a küzdelemre fordítja, ezért az emésztés háttérbe szorul, a vérellátás a szívben, tüdőben és izomzatban összpontosul, a figyelem koncentrálódik, emelkedik a vércukorszint, megváltozik az immunrendszer működése. A folyamatban a bél is részt vesz, hiszen az emésztés folyamata, a táplálkozási hibák, fertőzések, antibiotikumok a bélvilág megváltozását okozzák, amelyhez alkalmazkodnia kell.

A bél-agy tengely jelentősége

A külvilág és bélvilág változásaihoz történő alkalmazkodás feltétele az agy és bél együttműködése – magyarázza a gasztroenterológus szakember. Ezt szolgálja a bél-agy tengely, melynek révén a bél és az agy folyamatos, kétirányú kapcsolatban áll egymással, kölcsönösen összehangolva egymás működését.

Azt már láttuk, hogyan befolyásolja az agy limbikus rendszeréből leáramló idegi és hormonális információ-folyam a bélműködést.

Most nézzük, mi történik a bél irányából!

A bélnyálkahártya – az első védelmi vonal

A bél felszínét borító hámsejtek jelentik az első határvonalat a bélvilág és szervezet között. Ezek a szervezet leggyorsabban megújuló sejtjei közé tartoznak és többféle feladatra specializálódtak:

-felszívó sejtek: a tápanyag felszívódását biztosítják, felszínüket mikroszkopikus bolyhok alkotják, ezzel sokszorosára növelik a felszívó felületet.

-kiválasztó sejtek: idegi és hormonális hatású hírvivőket, nyákot, antimikrobiális hatású anyagokat termelnek. Ezek emésztést, anyagcserét szabályozó hatásúak, illetve védőréteget képeznek a bélfelszínen.

A sejtek közötti fehérje-filmréteg mintegy összeragasztja azokat, emellett szabályozza a folyadék- és elektrolit-áramlást a bélfalon keresztül.

Egy különleges információs hálózat

A bél és az agy közötti kommunikáció alapja az idegek, neuroendokrin és immunrendszer, valamint a mikrobiom által termelt hírvivő anyagok által alkotott információs hálózat. Nézzük meg közelebbről, mi a feladatuk ezeknek!

Idegi kapcsolat: bolygóideg és limbikus rendszer

Pászthory doktornő szerint a bél beltartalma éppúgy idegen terep a szervezet számára, mint a külvilág. A bélfalban elhelyezkedő érzékelők feladata az érzékszervekhez hasonlítható, csak nem a külvilág ingereit, hanem a bél állapotát (béltartalom kémiai összetétele, gyulladás, fájdalom, falfeszülés) detektálják. A bél saját ideghálózata ezekhez kapcsolódva irányítja az emésztés bonyolult folyamatát a bél teljes hosszában.

Szervezetünk leghosszabb idege, a bolygóideg a bél érzékelőihez kapcsolódva szállítja az agyba a bél híreit. Végállomása a limbikus rendszerben van, ami a lelki, vegetatív idegi és hormonális funkciók központja, ezért a bél állapota ezekre fontos befolyással bír.

Neuroendokrin rendszer

A bélnyálkahártya kiválasztó sejtjei számos (jelen ismereteink szerint 15 féle) hírvivő anyagot termelnek, melyek irányítják az emésztést, és a véráram útján hatással vannak az anyagcserefolyamatokra, az immunrendszerre és a bolygóideg révén az agyműködésre is..

A bélben termelődő szerotonin és dopamin így közvetve befolyásolja a hangulat, figyelem és emlékezet alakulását, míg a glukagon-hatású fehérje étvágycsökkentő hatású. Ez utóbbi ismerete vezetett több, az elhízás kezelésében ma már a gyakorlatban is alkalmazott gyógyszer kifejlesztéséhez.

-Itt jegyzem meg, hogy a bélből származó szerotonin a tévhittel ellentétben nem játszik közvetlen szerepet a hangulatszabályozásban, ugyanis nem jut át a vér-agy gáton. Elsősorban az energiafelvételt és -raktározást segíti elő. Serkenti a bélmozgásokat és felszívódást, illetve a periférián az anyagcserefolyamatok révén fokozza az inzulin-elválasztást és a máj és zsírszövet zsírszintézisét – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet.

Immunrendszer

A bélben található a szervezet immunrendszerének 80 százaléka. Ez nem meglepő, hiszen a tápcsatorna teljes felületén ki van téve a környezeti hatásoknak, és az immunrendszernek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy védje a szervezetet az ártalmaktól (fertőzések, idegen anyagok), ugyanakkor az ismerős, hasznos anyagok bejutását lehetővé tegye (ezt nevezzük immun-toleranciának).

Az immunsejtek által termelt fehérjék, a citokinek, a véráram útján az agyba jutva gyulladásos folyamatokat indítanak be, melyeknek szerepe van a hangulat- és figyelemzavarok, illetve idegrendszeri betegségek (Parkinson-kór, demencia, szklerózis multiplex) kialakulásában.

Mikrobiom és agy

A mikrobiomot a bél felszínén élő, kb. 2000 féle baktériumtörzsből, vírusokból, gombákból és egyéb mikroorganizmusokból álló életközösség alkotja. Sejtjeinek számát az emberi szervezet sejtszámának egy-tízszeresére becsülik. Fejlődése párhuzamosan történik a bél ideg- és immunrendszerével, döntően az első három életévben. Összetétele minden emberben egyedi mintázatot mutat, mint az ujjlenyomat.

Anyagcseretermékei és a diétás rostok lebontásával keletkező rövid láncú zsírsavak révén befolyásolja a bél kiválasztó sejtjeinek működését, az immunrendszerrel együttműködve hatással van a gyulladásos folyamatokra. Mivel meghatározó jelentőségű a bél és agy közti kommunikációban, így szerepe van a testi és lelki egészség-betegség alakulásában.

-A jó mikrobiom nagy diverzitású, vagyis sokféle mikroorganizmust, és döntően kedvező élettani hatású törzseket tartalmaz. A jövő nagy reménysége, a mikrobiom-terápia intenzív kutatások tárgya, hiszen számos betegség gyógyításában segítene, ha hatékonyan tudnánk befolyásolni a mikrobiom összetételét – mondja dr.Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ orvosa.

Összefoglalva

► Környezetünk része a bélvilág is, mely éppen úgy befolyásolja az életműködéseket, mint a külvilág.
► A bél és az agy között a vegetatív idegek és a véráram útján folyamatos kapcsolat van, melynek útján
► a bél idegi, neuroendokrin, immunrendszere és a mikrobiom együttműködése befolyásolja az agyműködést.

Felhasznált irodalom:
Impact of microbiota on central nervous system and neurological diseases: the gutbrain axis Gut-Brain Connection: Microbiome, Gut Barrier, and Environmental Sensors