Horkol? Kapkodja a levegőt? Veszélyes az alvási apnoé

Horkolásból alvási apnoé

A horkolás a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja miatt jön létre - meglehetősen gyakran, ugyanis egy 2008-as kutatás szerint a magyar lakosság 63%-a horkol. Az obstruktív alvási apnoé vagy légzéskimaradás azt jelenti, hogy a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személynél rövid időre abbamarad a horkolás, majd hirtelen hangos „felhorkantás” kíséretében levegő után kezd kapkodni. A horkolás és az alvási apnoé is kezelhető lehet.Mind a horkolás, mind az alvási apnoé (légzéskimaradás) nagyon komolyan rontja az alvás minőségét – sajnos nem csak a horkolónál, de a hálótársnál is. De nem csak ezért fontos az alvászavarok kezelése. Az alvási apnoé jelentősen növeli a szívbetegségek rizikóját is. Az összefüggéseket még kutatják, de az bizonyos, hogy az éjszakai légzéskimaradás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. Azért jelenthet nehézségek az összefüggések feltárása, mert azok közül, akik alvási apnoéval küzdenek, sokan társbetegségekkel is rendelkeznek, amelyek szintén kapcsolatba hozhatók a kardiológiai betegségekkel. Mindenesetre az American Heart Association állásfoglalása szerint azoknak, akiknek kezelték az alvászavarát, a vérnyomásuk is csökkent. Ugyanakkor alvásszakértők az elhízást is összefüggésbe hozzák az alvási apnoéval, sőt, egyfajta ördögi körként ábrázolják a problémát (hiszen a túlsúly ugyanakor súlyosbítja az alvási apnoet) , amit valahol meg kell szakítani.

Hogyan diagnosztizálható az éjszakai légzéskimaradás?

Az éjszaka jelentkező alvászavarok természetesen alvás közben vizsgálhatók. Ehhez kínál profi megoldást az otthon vagy az alváslaborban történő alvásvizsgálat. Az alvásfüggő légzészavar, melynek leggyakoribb tünete a horkolás, az egyik olyan alvászavar, amely tökélesen felmérhető az otthon is elvégezhető eljárással. Alváslaborban számos alvászavar vizsgálható.- Alvászavar gyanúja esetén részletes elemzést tudunk végezni az úgynevezett poligráfiás vizsgálattal – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa. - A kéz egyik ujjára felhelyezünk egy érzékelőt, amely a szervezet oxigén-ellátottságát és a szívfrekvenciát méri. Az adatokat a mellkasra rögzített szerkezet tárolja, ezek letöltése és kiértékelése később történik, az alvásambulancián. A pontos mérésekhez azonban további érzékelőkre is szükség van. Az orr elé illesztett szenzorral regisztráljuk a ki-, és belélegzett levegő áramlását, ennek segítségével monitorozhatjuk azokat a finomabb eltéréséket az éjszakai légvételek során, melyek még nem okoznak jól regisztrálható oxigénszint csökkenést, de az alvás minőségét akár súlyos mértékben rontják. Ilyen okok miatt tünetként jelentkezhet többek közt nappali kimerültség, teljesítménycsökkenés, memóriaproblémák, vérnyomás- és szívfrekvencia-ingadozás, akár éjszakai szívritmuszavar is.

A horkolás és alvási apnoé kezelési lehetőségei

A horkolásra épülő légzészavar diagnózisának felállításához tisztázni kell, hogy a felső légutak szabadon átjárhatók-e, ezért a kivizsgálásnak része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Ha már ezen a ponton kiderül valamilyen anatómiai rendellenesség, felmerül a műtét lehetősége, például orrsövényferdülés vagy orrpolipok eltávolításának céljából. Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, többek közt szájbetétek, orrszárny-tágító tapasz. Súlyosabb esetben szükséges lehet a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot. A horkolás és az alvási apnoé kezelésében sokszor felmerül az életmódváltás szükségessége is, például túlsúly esetén a fogyás, dohányzásnál a leszokás, túlzott alkoholfogyasztásnál ennek minimalizálása. Megfelelő módszerekkel tehát a horkolás megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek, de az életminőség is jelentősen javul.