A nélkülözhetetlen kalcium

Az emberi test ásványianyag-készlete testtömegének 4-5 százaléka. Ennek mintegy fele kalcium, negyede foszfor, kisebb mennyiségben pedig nátrium, kálium, klór, magnézium, egyéb ásványi anyagok, nyomelemek is találhatók benne. Egy egészséges, átlagos testtömegű (70 kg) férfi szervezetében 1000-1200, egy 60 kg-os nő testében 750-850 gramm kalcium található, amelynek legnagyobb része (99 százaléka) kalcium-foszfát só formájában a csontokba, fogakba épülve biztosítja azok szilárdságát. Bár mennyiségére nézve elenyésző, viszont nagyon fontos élettani szerepet tölt be az az egy százaléknyi kalcium is, amely a lágy szövetek sejtjeiben, izmokban, vérben, testfolyadékokban van: az izom-összehúzódáshoz, az immunrendszer működéséhez, a sejtmembránok épségének fenntartásához és néhány enzim működéséhez nélkülözhetetlen.

Kalciumháztartás

E sokrétű feladat teljesítéséhez folyamatosan biztosítani kell a vérben rendelkezésre álló kalcium megfelelő mennyiségét, mert különben a szükségletet a csontokból vonja ki a szervezet, a csontok meggyengülését, szilárdságuk elvesztését, csontritkulást okozva. A kalcium több alapvető táplálékunkban is megtalálható: így például a tejből és a tejtermékekből jól fedezhető, annál is inkább, mert ezek a kalcium beépülését segítő D-vitamint is tartalmaznak, illetve fehérje és zsírtartalmuk is segíti a kalcium felszívódását. Kevésbé jó a kalcium hasznosulásának aránya az olajos magvakban, mert bár magas a kalciumtartalmuk, de emellett sok foszfor is található bennük, ami akadályozza a kalcium felszívódását. Jelentős kalciumbevitelt biztosítanak az apró halakból készült halkonzervek (például a sprotnik), amelyekkel a hal gerincét is megesszük. A táplálékkal bevitt kalciumnak átlagosan 20-40 százaléka szívódik fel. A hasznosulását segíti a D-vitamin jelenléte illetve az adott élelmiszer fehérje- és zsírtartalma.

Mennyire van szükségünk?

Az, hogy mennyi kalcium bevitelére van szükség naponta, az életkortól és a szervezet aktuális állapotától függ, 600-1200 mg között mozog. Idősebbeknek nagyobb mennyiségű kalciumra van szüksége, hiánya pedig a súlyos következményekkel járó oszteporózishoz, csontritkuláshoz vezethet. Vannak olyan betegségek, állapotok is, amelyek fennállásakor nő a szervezet kalciumszükséglete. Ilyenek például a csontritkulás, a máj-, vese- és bélbetegségek, felszívódási zavarok, a pajzsmirigybetegségek, illetve a hormonális változásokkal járó terhesség, szoptatás és a változó kor. Átmenetileg kalciumhiányt okozhat egy-egy súlyosabb hasmenés, hányás is, ilyenkor izomgörcsök léphetnek fel. A szakirodalom ismeri a túlzott kalcium-bevitel fogalmát is: a napi szükséglet 2-3-szorosát, 2000 mg-t meghaladó mennyiség hypercalcaemiát okozhat.

Jó tudni azt is, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyek nemhogy szaporítanák, hanem éppen ellenkezőleg, fogyasztják a szervezet kalciumkészleteit. Ilyenek például a húsipari töltelékáruk, a felvágottak, szalámik, konzervek, illetve a szénsavas üdítők, amelyeknek magas foszfortartalma csökkenti a kalcium felszívódását. A káros szenvedélyek, például a dohányzás és az alkohol is jelentősen rontja a kalcium hasznosulását. Ha ezeknek a tényezőknek bármelyike fennáll, a kalcium-bevitel kiegészítésre szorul. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy Magyarországon az átlagos kalciumbevitel alatta marad a szükségletnek, nem több, mint 500-600 mg naponta, így sajnos számítani lehet arra, hogy idősebb korban a lakosság jelentős részét veszélyezteti a csontritkulás, illetve az abból adódó súlyos törések, csigolyakárosodások.

Ossza meg:

Kövessen minket: