Itt a kánikula, és ezzel együtt nő a szívinfartus kockázata is

Az időjárás jelentős változása stressz a szívnek

Amikor a stresszről hallunk, elsősorban a feszült helyzetekre gondolunk, holott az időjárás gyorsan változó jellemzői is stresszreakciót válthatnak ki. Egy nagy mértékű felmelegedés vagy gyors lehűlés ugyanis arra kényszerítik a szervezetet, hogy szintén gyorsan alkalmazkodjon. Ez a reakció az, ami fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ami miatt megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt pedig nyilvánvalóan nehezebben viselik a szív- és érrendszeri betegek, hiszen az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció.
Mi utalhat a nagyobb terhelésre? Fáradékonyság, erős szívdobogás érzés, szabálytalanabb bedobbanások, szívbillentyű-probléma esetén pedig fokozódó ödéma-hajlam, nehézlégzés. Megfigyelések szerint időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is.

A melegfront hatásai a szervezetre

Az összefüggések bonyolultak, de leegyszerűsítve a következő jelenségeket tapasztalhatjuk:

► A melegfront közeledtével csökken a vérnyomás, gyakoribbá válik a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia, és a közlekedési balesetek száma is növekszik.
►Amikor stabillá válik a melegfront, érzékenyebbé válhatnak a sebek, a hegek, gyakoribbá válnak a keringési zavarok, a reumatikus panaszok.
► A melegfront átvonulása után a szívműködés és a légzés gyorsabbá válik, a vérnyomás emelkedik. A vérzéshajlam fokozódása miatt gyakoribb az orrvérzés, a gyomorvérzés, az agyvérzés, az embólia és a vérrögös érelzáródás. Mivel az erre érzékenyek szervezetének védekezése legyengül, felléphetnek gyulladások, lázas betegségek.

A kardiológus tanácsai szívbetegeknek

► Fokozott napvédelem
Nyáron mindenkinek fontos a megfelelő védekezés, szívbetegeknek azonban még inkább oda kell figyelniük a széles karimájú kalap, a napszemüveg viselésre és a könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözékre, ami megelőzheti a túlhevülést. Ráadásul minél gyengébb egy szervezet, annál kevésbé ajánlott a legmelegebb órákat, a 11-15 óra közti időszakot a tűző napon tölteni.

► Bőséges folyadékfogyasztás
Fontos a rendszeres vízivás, különösen a fizikai aktivitás alatt és után. Ebből a szempontból az olyan könnyű mozgásokat is figyelembe kell venni, mint a kertészkedés, az otthoni munka és a gyaloglás. Ugyanakkor a kánikulában érdemes kerülni a túl sok koffeines italt és az alkoholt! Az idősebbekre fokozott figyelmet szükséges fordítani, ők ugyanis kevésbé érzik a szomjúságot, ezért gyakrabban kell figyelmeztetni őket az ivásra, a dehidratáció elkerülése végett.

► Rendszeres pihenés

A nagy meleg még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az adaptáció. Ezért nekik még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet beiktatni. Ilyenkor érdemes leülni, lehetőség esetén lefeküdni, lezuhanyozni és regenerálódni.

► A kimerültség és a hőguta beazonosítása
A meleg miatti kimerültségre utaló tünetek a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger, a sötét színű vizelet. Ha ezek tapasztalhatóak, fontos a pihenés és a lehetőségeknek megfelelően a hideg borogatás, a ventilátor használata, esetleg légkondicionált helyiség felkeresése. Hőgutára utalhat a gyors, gyenge pulzus és lélegzés, a zavarodottság, a kipirult, forró bőr és akár az eszméletvesztés. Ilyenkor azonnal hívjunk mentőt!

► Kardiológiai kivizsgálás, kontroll
- Mindazoknak, akik szív- és érrendszeri betegséggel és/vagy magas vérnyomással élnek, minden élethelyzetben fontos megfigyelniük a szervezetük reakcióit. Fel kell ismerniük az összefüggéseket a táplálkozásuk, a fizikai aktivitásuk, az érzelmi változásaik és az állapotuk között, és azt is érdemes megfigyelniük, hogyan hat rájuk az időjárás változás, a frontok – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Ha a tüneteik romlását tapasztalják, ha fáradtnak, erőtlennek érzik magukat, fontos, hogy pihenjenek, ha lehetséges. Különösen hangsúlyos, hogy szakorvossal egyeztessék a teendőket, a körülmények miatt esetlegesen változó gyógyszerelést. Ha panasszal, állapotromlással fordulnak hozzánk, EKG-val, szívultrahanggal, más speciális vizsgálatokkal utána kell járnunk, pontosan mi okozza a tüneteket, nem romlott-e az alapbetegség állapota. A rendszeres kardiológiai kivizsgálással és a kontrollokkal elérhető egy biztonságos, jó állapot, hatékonyan segíthetünk a szervezetnek az alkalmazkodásban, adaptációban.