Ez jelzésértékű folyamat is: a magas színvonalon működő magyar kardiológia tudományos alapú, kiváló teljesítményének elismerése - tette hozzá Takács Péter a Debreceni Egyetem (DE) kardiológiai és szívsebészeti klinikája új hibrid műtőjének átadásán.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az űrkutatás után az egészségügy a második az innováció gyakorlatba ültetése terén: az alapkutatástól a gyakorlati alkalmazásig eltelt időt tekintve az egészségügy az egyik zászlóshajó.
Azt mondta, a Debreceni Egyetemen minden együtt van: a kormányzati szándék, a modellváltó egyetem és a város töretlen támogatása, "ezért kiváló talaj az innovációra".
Debrecen példáján kiindulva alakítják át országosan a járóbeteg-irányítási rendszert, ugyanis országosan is példaértékű ahogy "itt évek óta a szakrendelések online időpontfoglalással, telefonos segítséggel, call center működtetésével zajlanak".
Terveik szerint ezt a rendszert fogják rövid időn belül megvalósítani az országban, mert "nem elég az innováció, nem elég a csúcstechnológia, az kell, hogy a betegek érezzék, megfelelő ellátáshoz jutnak, bejutnak az orvoshoz, foglalkoznak velük, ellátják az adott betegségüket" - hangsúlyozta Takács Péter.
A kormány az elmúlt években a humán erőforrást érintően is megfelelő, határozott intézkedéseket hozott - utalt az államtitkár az orvosi béremelésre, és "a most márciusban második lépcsőbe ért" szakdolgozói béremelésre.
Szabó Zoltán, a DE klinikai központjának elnöke utalt rá, hogy a klinikai integráció eredményeként centrumklinikák jöttek létre, amelyek zászlóshajója a kardiológiai és szívsebészeti klinika. A hibrid műtő létrehozásával szoros kapcsolat jött létre a kardiológiai és a szívsebészeti ellátás között - mutatott rá.
Kossa György, az egyetemet működtető gróf Tisza István alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, a beruházással a klinika felkerült a legfejlettebb ellátást biztosító kórházak európai térképére. Szilvássy Zoltán rektor a nagy tradíciójú ellátóhelyet és tudományos központot működtető humán erőforrás döntő voltára hívta fel a figyelmet.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, az utóbbi években "minőségi fókuszú" egészségügyi fejlesztések történtek a Debreceni Egyetemen, amely 7700 dolgozójával a legnagyobb foglalkoztató a városban.
A 400 millió forint európai uniós és 500 millió forint egyetemi forrásból megvalósított hibrid labor "a komplikált, nehéz beavatkozások" színtere, ahol a katéteres vizsgálattól a nyitott szívműtétig mindent egy helyen, a beteg mozgatása nélkül el lehet végezni - ismertette Csanádi Zoltán, a klinika igazgatója.
Az új műtő a legmagasabb nemzetközi standardoknak is megfelel - tette hozzá, megjegyezve, hogy működtetéséhez olyan csapat áll rendelkezésre a klinikán, amelynek a közreműködésével az elmúlt öt évben több mint húsz új kardiológiai beavatkozást vezettek be, köztük olyat, amelyet az országban egyedül Debrecenben tudnak elvégezni.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az űrkutatás után az egészségügy a második az innováció gyakorlatba ültetése terén: az alapkutatástól a gyakorlati alkalmazásig eltelt időt tekintve az egészségügy az egyik zászlóshajó.
Azt mondta, a Debreceni Egyetemen minden együtt van: a kormányzati szándék, a modellváltó egyetem és a város töretlen támogatása, "ezért kiváló talaj az innovációra".
Debrecen példáján kiindulva alakítják át országosan a járóbeteg-irányítási rendszert, ugyanis országosan is példaértékű ahogy "itt évek óta a szakrendelések online időpontfoglalással, telefonos segítséggel, call center működtetésével zajlanak".
Terveik szerint ezt a rendszert fogják rövid időn belül megvalósítani az országban, mert "nem elég az innováció, nem elég a csúcstechnológia, az kell, hogy a betegek érezzék, megfelelő ellátáshoz jutnak, bejutnak az orvoshoz, foglalkoznak velük, ellátják az adott betegségüket" - hangsúlyozta Takács Péter.
A kormány az elmúlt években a humán erőforrást érintően is megfelelő, határozott intézkedéseket hozott - utalt az államtitkár az orvosi béremelésre, és "a most márciusban második lépcsőbe ért" szakdolgozói béremelésre.
Szabó Zoltán, a DE klinikai központjának elnöke utalt rá, hogy a klinikai integráció eredményeként centrumklinikák jöttek létre, amelyek zászlóshajója a kardiológiai és szívsebészeti klinika. A hibrid műtő létrehozásával szoros kapcsolat jött létre a kardiológiai és a szívsebészeti ellátás között - mutatott rá.
Kossa György, az egyetemet működtető gróf Tisza István alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, a beruházással a klinika felkerült a legfejlettebb ellátást biztosító kórházak európai térképére. Szilvássy Zoltán rektor a nagy tradíciójú ellátóhelyet és tudományos központot működtető humán erőforrás döntő voltára hívta fel a figyelmet.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, az utóbbi években "minőségi fókuszú" egészségügyi fejlesztések történtek a Debreceni Egyetemen, amely 7700 dolgozójával a legnagyobb foglalkoztató a városban.
A 400 millió forint európai uniós és 500 millió forint egyetemi forrásból megvalósított hibrid labor "a komplikált, nehéz beavatkozások" színtere, ahol a katéteres vizsgálattól a nyitott szívműtétig mindent egy helyen, a beteg mozgatása nélkül el lehet végezni - ismertette Csanádi Zoltán, a klinika igazgatója.
Az új műtő a legmagasabb nemzetközi standardoknak is megfelel - tette hozzá, megjegyezve, hogy működtetéséhez olyan csapat áll rendelkezésre a klinikán, amelynek a közreműködésével az elmúlt öt évben több mint húsz új kardiológiai beavatkozást vezettek be, köztük olyat, amelyet az országban egyedül Debrecenben tudnak elvégezni.
Forrás: MTI
2024. 04. 16.