Sorsfordító változásokat hozott a magyarok életében a járvány

A járvány tetőzésének idején, május első heteiben készült az a kutatás, amely átfogó képet nyújtott a magyar lakosság fogyasztói szokásairól és életmódjáról a korábban még nem tapasztalt pandémia idején. A kutatók a háromezer megkérdezett válaszai alapján reprezentatív képet alkottak arról, hogyan változott meg az élelmiszerekhez és a táplálkozáshoz való viszonyunk. Sok kérdésben előre borítékolható volt az eredmény, hiszen kiderült például, hogy négyből három háztartásban fontosnak tartották feltölteni a kamrát, és persze az is, hogy ebből jelentős mennyiséget képviseltek a jobban eltartható élelmiszerek, mint például a tészta vagy a liszt, és fagyasztott élelmiszerekből is betáraztunk.

-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------

Legyen lapos a hasa!

A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.

Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Dr. Kasza Gyula, a kutatást koordináló Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője szerint örvendetes, hogy mindeközben viszont nem nőtt az élelmiszerpazarlás mértéke sem: „Egy magyar háztartás átlagosan 36 kilogramm élelmiszert tartalékolt, azonban csak minden tizedik megkérdezett számolt be az élelmiszerhulladék, például a megromlott vagy a nem megfelelően tárolt élelmiszerek mennyiségének növekedéséről, eközben közel kétharmadukban ugyanannyi, négyből egy családban viszont kevesebb élelmiszer ment kárba. Mivel hazánkban évente körülbelül 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ez az apró változás is sokat jelenthet a jövőre nézve” – részletezi a szakember.

Többször étkeztünk, és mivel az adagokból nem engedtünk, viszont kevesebbet mozogtunk, nem meglepő, hogy minden negyedik ember hízott valamennyit a veszélyhelyzet ideje alatt. „Nem is keveset: aki hízott, három kiló plusz súlyról számolt be. Voltak, akik fogytak – minden tizedik válaszadó - ők viszont 3,7 kilót adtak le” – mondja Antal Emese, a kutatásban szakmai partnerként részt vevő TÉT Platform szakmai vezetője. „Bár átlagosan egy kilóval gyarapodtunk az elmúlt hetekben, életmódunk mégis pozitív irányba változott: több zöldség és gyümölcs, ugyanakkor kevesebb nassolnivaló és alkohol szerepelt az étrendünkben. Színesebbé vált táplálkozásunk, miközben több figyelmet fordítottunk a főzésre és az étkezésekre. Eközben megerősödött a megbízható információk szerepe is az életmódunk terén, és valamivel tudatosabb vásárlókká váltunk, hiszen alaposabban megnéztük, mit teszünk a kosarunkba bevásárláskor” – összegzi a dietetikus, szociológus.

A tudatosabb fogyasztóvá válást megerősíti prof. dr. Szakály Zoltán, az adatok kiértékelésében is nagy szerepet vállaló Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézetének vezetője is. „Néhány szempont nem változott, ha élelmiszervásárlásról van szó, hiszen továbbra is leginkább a kiváló íz és az állandó minőség alapján választottunk, de a járvány alatt felértékelődött például az eltarthatóság szerepe. A hazai eredetet sokan azonosítják az egészségességgel és tovább nőtt a lokálisan előállított termékek megbízható imázsa, amely hosszabb távon jót tehet a magyar gyártóknak is” – mondja a professzor. „Az esetleges második hullámra való felkészülést segítheti, hogy öt csoportot is meg tudtunk különböztetni, amely eltérően reagál a veszélyhelyzet idején a vásárlási szokásainak változtatásával. Végül, de nem utolsó sorban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a boltba járás gyakorisága is jelentősen csökkent, minden második ember csak hetente egyszer látogatta meg a kereskedelmi egységeket. Az online vásárlások növekvő számával együtt ez egyfajta jövőbeli trendet is jelezhet” – mondja a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese.

Ossza meg:

Kövessen minket: