Veszélyes-e a lézeres dioptriakorrekció?

A modern technika lehetővé tette, hogy a szem fénytörési hibáit lézeres műtéttel korrigálhassák. A lézeres dioptriakorrekciónak három alapesete van. A rövidlátó szem szaruhártyája túlságosan domború, ezért a fénytörési mutatóját kell csökkenteni a szaruhártya közepének „lefaragásával”. A műtét során a számítógép vezérelte lézersugár elpárologtatja a vizsgálat során előzetesen megállapított dioptria értéknek megfelelő vastagságú szövetmennyiséget. Távollátók esetén pedig ellenkezőleg, növelni kell a fénytörési mutatót. Ilyenkor egy körbefutó bemélyedés kialakítása emeli, domborítja ki a központi részt. Az ún. belső szemtengelyferdülés esetén a szaruhártyán két görbület van, ezért a fénysugarak nem egy pontban találkoznak. Ebben az esetben mindkét görbületet kezelni kell ahhoz, hogy egyetlen fókuszpont alakuljon ki. Mindegyik esetben igen jó hatékonyság érhető el, rövidlátóknál -12,0 dioptriáig, távollátóknál pedig +6 dioptriáig kezelhető lézeres bevatkozással a látáshiba. Nem ritka az sem, hogy nemcsak a látásjavító eszköz válik feleslegessé, hanem a szemüveggel vagy kontaklencsével elérhető látáshoz képest is javul a látásélesség a műtét után.

Negyedszázad alatt kifinomult módszerek

A fénytörési hibákat korrigáló beavatkozásokat a nyolcvanas években kezdték alkalmazni, az elmúlt több mint 25 év alatt sokezer eset bizonyította a lézeres technológiák eredményességét és biztonságosságát. Nemcsak gyorsan és fájdalommentesen, hanem hosszú távon is megbízhatóan kezelhetők ilyen módon a fénytörési hibák. Az első, 1988-as műtét óta a világon eddig már több mint tízmillió, Magyarországon pedig több mint százezer lézeres szemműtétet végeztek. Többfajta eljárás alakult ki. Ezek megegyeznek abban, hogy a lézerkezelést a szaruhártya alsóbb, nem regenerálódó rétegében végzik, és abban, hogy a lézer mintegy elpárologtat a szaruhártya szövetéből annyit, amennyi a fénytörési hiba megszüntetéséhez szükséges. A különbség abban a technikában van, ahogyan a sebészek elérik a szaruhártya nem regenerálódó rétegeit: vagy eltávolítják a szaruhártya legfelső hámrétegét (PRK), vagy pedig a beavatkozás idejére félrehajtható majd visszasimítható lebenyt készítenek belőle (LASIK), illetve lézerrel készítenek olyan kerek lebenyt, ami egyenletes vastagságú és vastagabb pereme segítségével illeszkedik vissza stabilan a helyére a kezelést követően (INTRALASIK).

Ellenjavallatok és mellékhatások

Éppen azért, hogy az esetleges szövődmények kockázatát a minimálisra lehessen csökkenteni, a beavatkozást nagyon alapos állapotfelmérések, vizsgálatok előzik meg. Nem javasolják a lézeres műtétet bizonyos belgyógyászati betegségek esetén (pl. pacemakerrel kezelt szívritmuszavar) vagy ha egyéb szembetegség is fennáll (például száraz szem szindróma, zöld hályog, retinabetegségek, korábbi szaruhártya sérülések, progresszív fénytörési hiba) és akkor sem, ha a szaruhártya vastagsága középen kevesebb, mint 450 mikrométer. Átmeneti mellékhatások ugyanúgy előfordulhatnak, mint bármely más szaruhártya-műtét esetén. Ilyen lehet a fényérzékenység, a szemkáprázás ellenfényben, a szaruhártya duzzanata, átmeneti homály kialakulása, szemnyomás-emelkedés, a két szem együttlátásának időnkénti zavara, rövidebb-hosszabb ideig tartó szemszárazság. Ezek a kellemetlenségek többnyire szemcseppekkel jól orvosolhatók és hamarosan megszűnnek. Mint minden műtét során, a lézeres beavatkozásnál is óvni kell a műtéti területet az esetleges fertőzésektől, gyulladásoktól is, erre a célra is szemcseppeket alkalmaznak. A szaruhártya-lebenyhez kapcsolódó műtéti szövődmények (a választott technikától függően) az esetek 0,5-1 %-ban fordulnak elő: a lebeny szabálytalan alakú, nem illeszkedik tökéletesen, elmozdulhat, esetleg ráncolódik, vagy hámsejtes réteg illetve kristályszerű lerakódás alakul ki alatta. Ritkán a nem megfelelő mértékű látásjavulás vagy netán látásromlás miatt újabb, korrekciós beavatkozás, utókezelés válik szükségessé. A döntést megelőzően a páciens alaposan megbeszéli a beavatkozást végző orvossal a személyre szabott lehetőségeket, a számára várható előnyökkel és az esetében lehetséges kockázatokkal együtt: a rizikófaktorok ezzel a sokoldalú tájékozódással csökkenthetők a legminimálisabbra.

Ossza meg:

Kövessen minket: