Az orvostudomány csodái

Ultrahang a magzati diagnosztikában

A hanghullámok széles tartományának csak egy része hallható szabad füllel, az ezen felül rezgések az ultrahangok. Az ultrahanghullámok az emberi testben meghatározott sebességgel terjednek, ez a sebesség függ a szövetek víztartalmától, így vastagságától és összenyomhatóságától.

-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------

Legyen lapos a hasa!

A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.

Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az ultrahangvizsgálat gyakorlatilag a II. világháborúnak köszönhető, hiszen működése az ellenséges tengeralattjárók és egyéb víz alatti tárgyak működésével azonos. Ian Donald, skót tudós jött rá arra, hogy a magzatvízben a magzat hasonlóan vizsgálható, mint ahogy a háború idején a tengerben úszó tengeralattjáró. Donald és munkatársai továbbfejlesztették ezt a technikát, először daganatos betegségek vizsgálatára használták, 1957-ben már magzati elváltozások megfigyelésére alkalmazták, alig egy évtizeddel később pedig a terhesség felismerésére is. Ez nagy előrelépést jelentett, hiszen a korábban használt röntgenről már akkor is tudták, hogy káros hatásai vannak.

Magzatról 3D-s ultrahangképet először 1974-ben készítettek, ez az eljárás hamarosan széles körben elterjedt a szülészet-nőgyógyászatban, napjainkban pedig már mm-es struktúrák térbeli megjelenítését is lehetővé teszi. A 3D és 4D technológia nemcsak orvosi szempontból fontos, hanem arra is alkalmas, hogy a szülők is végig kövessek, lássák a baba fejlődését.

Genetikai vizsgálatok kora

A XX. század egyik legnagyobb eredménye, a DNS felfedezése újra formálta a biológiát és az orvostudományt is - James D. Watson és Francis Crick DNS kutatásait 1962-ben Nobel díjjal is jutalmazták. A DNS molekula térbeli szerkezetére általuk javasolt modell érthetővé teszi, hogyan képes az öröklési anyag megkettőződni, és gyakorlatilag megmagyarázza az öröklés mechanizmusát, információátadó képességét.

Napjainkban több mint hatezer genetikai eredetű megbetegedést ismernek (ilyen pl. a Down-kór, az Edwards-kór, a Patau-kór, a Turner-szindróma és a Klinefelter-szindróma), ezek nagy része a magzati DNS diagnosztikának köszönhetően már a terhesség nagyon korai fázisában felismerhető. Korábban úgy tudták, a méhlepény áthatolhatatlan a magzati sejtek számára, ezért a genetikai vizsgálatokhoz ún. invazív, „testbe hatoló” vizsgálatokra volt szükség, amely vetélési kockázattal is jár.

Ma már azt is tudjuk, hogy magzati eredetű DNS darabok már a terhesség 5. hetétől bejutnak az anya vérébe. Először 1997-ben számoltak be arról, hogy speciális laboratóriumok egyszerű anyai vérmintából is elvégezhetik magzati genetikai vizsgálatokat. A teljesen biztonságos noninvazív prenatális (NIPT) tesztelést tesztek várhatóan előbb-utóbb kiszorítják a hagyományos szűrővizsgálatokat, hiszen megbízhatóságuk majdnem eléri az invazív vizsgálatét. A különbség oka, hogy amennyiben a NIPT teszt kromoszóma eltérést jelez, az nem minden esetben jelenti azt, hogy az a magzat testi sejtjeiben, vagy azok mindegyikében jelen van (ez az ún. mozaikosság), így ebben az esetben további vizsgálatokat javasolnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a non-invazív tesztek széleskörű alkalmazásával akár 89%-ban csökkenthető az invazív vizsgálatok száma.

Óriási lépést tett az orvostudomány, de fontos tudni, hogy az ultrahang és a magzati genetikai vizsgálatok nem váltják ki egymást. A genetikai vizsgálaton részt vett kismamáknak az előírások szerint ugyanúgy részt kell venniük a kötelező és ajánlott ultrahang vizsgálatokon, hiszen mindkettő más és más szempontból vizsgálja a magzatot és fejlődését, a két típusú vizsgálat együtt biztosítja a nyugodt babavárást.

Ossza meg:

Kövessen minket: