Még öt egészséges évet a Budapestieknek

Karácsony Gergely hangsúlyozta: egy város élhetősége azt is jelenti, hogy meddig élnek benne egészségben a polgárai.
Márpedig Európa nagyvárosaiban átlagosan öt ével hosszabb ideig élnek az emberek, mint Budapesten. Amíg Budapesten 76,7 év a várható élettartam, addig például Berlinben 81 év, Madridban 85,4 év, de Prágában is 79,2 év - mondta.
Ezért a főváros programokat indított, illetve a következő időszakban programokat indít az egészségügy, a levegőminőség és a vízgazdálkodás fejlesztésére, az egészséges közterületek megteremtésére és a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése érdekében - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban Magyarországon halnak meg a legtöbben, egyébként megelőzhető, főleg daganatos és szív- és érrendszeri betegségekben.
Ezért az elmúlt években a főváros, a kormányzattal partnerségben, 12 ezer szűrővizsgálatot finanszírozott az Egészséges Budapest Program keretében, amit folytatni kíván a kerületi járóbeteg-ellátásra alapozva - közölte.
A levegőminőség javítása érdekében 30 ezer új fát ültettek, 285 környezetkímélőbb autóbuszt állítottak forgalomba és kivonták a forgalomból az euró 1-es járműveket. Fejlesztették a távhőszolgáltatást, illetve 110 új kukásautót állítottak szolgálatba - sorolta Karácsony Gergely.
Továbbra is cél az autóforgalom csökkentése a városban, aminek a könnyen használható közösségi közlekedés a feltétele - fűzte hozzá.
Az élhetőbb város további feltétele az egészséges víz - mondta. A főpolgármester ezzel kapcsolatban sikernek nevezte, hogy a Fővárosi Vízműveket sikerült megtartani önkormányzati tulajdonban, illetve a csatornázási műveket is visszaszerezték. Ebben a helyzetben a klímaváltozás hatásait csökkentő integrált vízgazdálkodást képes folytatni a főváros.
Ugyancsak fontos - folytatta - az élhető közterületek megteremtése, ezért a következő időszakban a tervek szerint 50 milliárd forint áll a kerületek rendelkezésére az Egészséges utcák pályázat keretében.
Az egészséges lakhatás érdekében a Budapesti Lakásügyi Ügynökség 22 milliárd forintot használhat fel a közösségi tulajdonban álló lakások felújítására, és ösztönözni kívánják a tulajdonosokat az üres lakások lakáscélú használatára is. A közgyűlés által felállítani tervezett Budapesti Klímaügynökségnek pedig az energiafelhasználás racionalizálása lesz a feladata.