
„Ez csaknem mindig az első kérdés, amit a migrénes páciensek feltesznek” – mondta Christophe Tzourio, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem kutatója, aki kutatócsoportjával több mint nyolcszáz, 65 év feletti ember kognitív képességeit mérte fel, akik mintegy 15 százaléka szenvedett migréntől valamikor életében.

A tesztek értékelésekor az derült ki, hogy még a migrén legsúlyosabb formájában szenvedő embereknek sem volt kognitív károsodása, és a szellemi hanyatlásnak sem mutatták több jelét, mint a migrén nélkül élők.
Egy korábbi kutatásban mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) mutatták ki, hogy a migrénesek agyában nagyobb valószínűséggel fordulnak elő mikroér-sérülések. Az ilyen típusú léziók gyakoribbak az idősebbeknél, a cukorbetegeknél és a magas vérnyomásban szenvedő embereknél. Nagy számban való előfordulásukat kapcsolatba hozták a depresszió, a szélütés nagyobb kockázatával, valamint olyan neurodegeneratív betegségekkel, mint az Alzheimer-kór.
A migrén minden kilencedik felnőttet érint, okai még tisztázatlanok, de vélhetően valamiképpen az agyi erek játszanak szerepet az állapot kialakulásában.