Az Egyesült Államokban 36 millió ember szenved ebben az igen fájdalmas, rohamokban jelentkező betegségben, többen, mint asztmában és cukorbetegségben együtt. A migrénesek előérzete, szaknyelven aura igen sokféle lehet: látászavarok, cikk-cakk vonalak, vakfoltok, beszédzavar, vagy hányinger, sőt hányás is.
„A rossz előérzet migrén esetén olyan, mint az elsötétedő ég a föltornyosuló felhők miatt, mely jelenséget villámlás kísér, jeléül annak, hogy kitör a vihar, ami a beteg számára alig elviselhető fájdalommal jár” – vázolta a kérdés egyik legismertebb szakértője, Allan Purdy. – Ezt a megelőző időszakot régóta jól ismerjük, de csak a legutolsó időben jutottunk oda, hogy a kutatók már azzal foglalkozzanak, hogy a beteg kezelése akkor elindítható, amikor még nem érkezett meg a roham”.
Vizsgálatok szerint a korai időszakban adható, triptán gyógyszercsoportba tartozó készítmények – amelyek az agyi erek szűkítése révén csökkentik a fájdalmat – csak a betegek egy részében hatásosak. Van, akinél a rohamot megelőzik, de gyakran csupán enyhítik a megjelenő fájdalmat.
A konferencián a migrén esetleges genetikai meghatározottságát is tárgyalták. Guy A. Rouleau angol és kanadai kutatókból álló csoportja volt az első, amelyik olyan gént talált, mely összefüggésbe hozható a migrénes rohammal. A remények szerint ennek részletesebb megismerése lehetővé teszi akár egy tabletta bevételével a fájdalmas rosszullét megelőzését.
Rouleau szerint a gén felfedezése magyarázatot adhat arra a régi megfigyelésre, hogy a migrénes roham gyakran egyes családokban halmozottan fordul elő.