A felelősségteljes öngyógyszerezés, öngyógyítás része az egészségtudatos, önmagáról felelősséggel döntő ember életének. Ezért nagyon fontos, hogy gyarapítsuk egészségügyi ismereteinket, és amikor egy vény nélkül kapható gyógyszer vagy készítmény alkalmazásáról döntünk, ne csak a reklámokból tájékozódjunk. Vegyük komolyan a már sokszor elhangzott mondatot: „…kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.”
Az öngyógyítás alkalmával több probléma is felmerül. Nem biztos, hogy a beteg valóban helyes diagnózist állít fel magáról. Ha mégis sikerült megállapítani a baj okát, gyógyszert kell választani, ami nem is olyan egyszerű, hiszen egy megfázás esetén is kérdéses lehet, hogy csillapítani kell a köhögést, vagy inkább köptetőt kell alkalmazni? Az is fontos, hogy a beteg figyelembe vegye egyéni érzékenységét, esetleges meglévő betegségeit, és ennek megfelelő készítményt válasszon. Gyakori az azonos hatóanyagú, de más nevű készítmény, így esetleg túladagolás fordulhat elő. Ezen kérdések megválaszolásában nagy segítségünkre lehet a gyógyszerész.
-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------
Legyen lapos a hasa!
A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.
Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >>
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A legfontosabb azonban annak eldöntése, hogy mikor kell orvoshoz fordulni, és mikor orvosolhatjuk a bajt „saját kezűleg.”
A leggyakoribb betegségek, amit magunk is gyógyíthatunk
Közönséges megfázás
A megfázás nem azonos az influenzával, amely mindig magas lázzal, fej- és végtagfájdalmakkal jár. Megfázás esetén az orrból csepegő váladék víztiszta, a légzés nehezített. A meghűlés általában nem jár lázzal, annak megjelenése már szövődményre utal. Ugyancsak szövődmény jele, ha az orrból kifújt váladék színesedik, a zöld, sárga váladék megjelenése már baktériumok jelenlétére utal. A váladéktól a szervezet köhögéssel próbál megszabadulni.
Kezelés: Napi 3 x 60 mg C-vitamin szedése, bőséges folyadékfogyasztás. Orrdugulás ellen orrcseppek használhatók, de ne feledjük, hogy gyerekek sok esetben nem kaphatják a felnőttek részére rendelkezésre álló szereket! A megfázás tüneteinek csökkentésére vannak kombinált hatóanyagú készítmények, és a váladék felköhögésének fokozására vásároljunk köptetőket.
Köhögés
Általában száraz és nedves (vagy másképpen improduktív és produktív) köhögést különböztetünk meg, aszerint, hogy távozik-e közben váladék a légzőrendszerből vagy sem. Mindkét típusa lehet olyan jellegzetes, hogy már hangja alapján is gondolhatunk bizonyos megbetegedésekre. Első feladat az okok tisztázása, ha nem közönséges nátháról van szó, akkor forduljunk orvoshoz.
Kezelés: Hasznosságától függően szükséges a köhögést gyógyszeresen befolyásolni. A nedves köhögést csak akkor kell csillapítani, ha nagyon heves és a beteget erősen fárasztja, esetleg veszélyes vérnyomás-emelkedést, vérzést, szívgyengeséget is kiválthat.
Feleslegesen fárasztja a beteget az improduktív köhögés, amelyet például a száraz bronchitis vagy mellhártyagyulladás vált ki; ezt mindenképpen csillapítani kell. Mérsékléséhez sokszor elegendő a levegő páratartalmának növelése.
A leggyakrabban használt készítmények a köptetők, melyek megkönnyítik, gyorsítják a köpet kiürítését a légcsőből és a hörgőkből. Fokozzák a váladék termelődését és elfolyósítják a tapadós nyákot, ez pedig produktívvá teszi a köhögést.
Torokfájás
A torokfájás létrejöttéért nem minden esetben a légúti megbetegedések felelősek. Számos belgyógyászati probléma első jele vagy részjelensége is lehet, ezért hosszabb fennállása vagy gyakori megjelenése esetén indokolt, hogy felkeressük háziorvosunkat. A kellemetlen tünet többnyire a felső légutak bakteriális és vírusos fertőzéseikor jelentkezik, mindkét esetben jellemző a láz, a borzongás, a torokfájás, a nyelési nehezítettség, a garatpír, a mandulán észlelhető lepedék, a nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodás, a rossz általános közérzet, a gyengeség, az esetleg émelygés, ritkább esetben a hányás.
Kezelés: Mindenképpen hasznos a lázcsillapítás, a torokfájdalom enyhítése különböző készítményekkel, gyulladásgátlók, orrcseppek, C-vitamin és köhögéscsillapítók igénybevétele. Ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról és néhány napos ágynyugalom is szükséges. Ha a tünetek nem enyhülnek néhány napon belül, keressük fel a háziorvost!
Láz
Normális testhőmérsékletnek a 36-37 C fok közötti hőmérsékletet tekintjük, 38 fokig hőemelkedésről, felette lázról, 39 C fok felett pedig magas lázról beszélünk. Mivel az állapot károsítja a szervezetet, ezért mindenképpen csillapítanunk kell a 38 C fok feletti lázat.
Kezelés: a fizikális lázcsillapítást (hűtőfürdő, testborogatás) 38C fok felett alkalmazzuk, ami kiegészítheti, vagy helyettesítheti a gyógyszeres lázcsillapítást. A cél a testhőmérséklet 38 C fok alá csökkentése.
A hűtőfürdőzés során ültessük a lázas beteget testmeleg, számára kellemes hőmérsékletű vízzel megtöltött fürdőkádba. Ezután fokozatosan, lassan hűtsük a vizet, 29-30 C fokos (langyos) hőmérsékletnél hagyjuk abba a hűtést, ezután a beteg addig maradjon a vízben, amíg testhőmérséklete el nem éri a 38 fok alatti hőmérsékletet. A hűtőfürdőzés többször is ismételhető.
A fizikális lázcsillapítás másik módja a testborogatás. Erre a célra leginkább egy állott vizes – azaz szobahőmérsékletű - lepedő felel meg, mellyel hónaljtól bokáig burkoljuk be a beteget. Cseréljük 10 percenként a borogatást addig, amíg a láz 38 fok alá nem csökken. Ha fázik a beteg, a vizes lepedőre boríthatunk egy száraz lepedőt. Ennél melegebben ne takarjuk be a beteget a testborogatás alatt, mert az emeli a hőmérsékletet. A lázcsillapítás után csak vékony takaróval takarjuk be a beteget, különben hőpangás jöhet létre. Itassunk vele sok folyadékot és kerülje a fokozott fokozott mozgást. Szükség szerint ismételjük a lázcsillapítást.
A láz csökkentésének hatékony módja a lázcsillapító szerek használata is, adagolására azonban ügyeljünk, pontosan tartsuk be a betegtájékoztatóban előírt utasításokat. A túladagolás elkerülése céljából arra is figyelni kell, hogy ha az egyik szert nem találtuk hatásosnak és másikat szeretnénk alkalmazni, akkor is tartsuk be a tájékoztatóban előírt időt, csak ezután használjunk másik készítményt.
Fejfájás
Komolyabb aggodalomra adhat okot, ha a korábban panaszmentes betegnek első alkalommal hirtelen kezdődő, súlyos fejfájása van, mint a régóta ismert, időnként jelentkező panasz. Szintén nagyobb figyelmet érdemel az alvászavart okozó, vagy idősebb korban rohamokban jelentkező, látászavarral, agyi funkciók változásával, esetleg görcsrohammal járó fejfájás, ilyenkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Kezelés: Ha a fejfájás már több éve ismert a betegnél, időszakosan jelentkezik és elviselhető erősségű, eredményesen használhatók a recept nélkül kapható fájdalomcsillapító készítmények, de ha heti három alkalomnál gyakrabban jelentkezik a fájdalom vagy napi kettő tablettánál nagyobb a fájdalomcsillapító igény, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Hasmenés
Hasmenés alatt a széklet állagának lazábbá, gyakran folyékonnyá válását értjük. Ám a naponta többszöri, formált székletürítés nem tekinthető még hasmenésnek, ha mellette panasz nincs, akkor nem is kóros. Hátterében lehetséges kisebb táplálkozási probléma és bonyolult kivizsgálást és kezelést igénylő komoly betegség is.
Kezelés: A hasmenés általában 1-3 napos betegség, s az esetek többségében önmagától is elmúlik. Figyeljünk azonban arra, hogy az elveszített folyadékot pótoljuk, a kiszáradást elkerüljük. Különösen kisgyermekeknél, időseknél nagy a kiszáradás veszélye. Ha fertőzés okozta a hasmenést nem kell azonnal hasfogó szereket alkalmazni, mert ezek gátolják a szervezet védekező reakcióját, hogy a kórokozót mielőbb kiürítse a szervezetből, de a második naptól már használhatunk bélfertőtlenítő hasfogó szereket.
Székrekedés
A székrekedés rendkívül száraz, kis mennyiségű (kevesebb mint 50 g/nap) vagy ritka (48 óránál nagyobb időköz) széklet ürítése. Javasolható, hogy a hátterét legalább egyszer érdemes megnézni, ha pedig új keletű a székrekedés, akkor annál inkább. Cukorbetegség, hormonbetegség, vesebetegség, bélbetegségek stb. kizárása szükséges. Leggyakrabban azonban a helytelen táplálkozás és életmód, kevés folyadék- és rostfogyasztás okozzák.
Kezelés: Oda kell figyelni a helyes életmódra, a bőséges folyadékfogyasztásra, az optimális táplálkozásra (magas rosttartalom), a mozgás fontos szerepére. Ismerünk székletpuhítókat, gyógynövény- és egyéb készítményeket, melyek segítik a székelés létrejöttét, de bánjuk velük óvatosan, mert szervezetünk hamar hozzászokhat.
Puffadás
Kialakulásának oka szintén a helytelen táplálkozási szokásokban keresendő leginkább. Egyes emberek evés és ivás közben sok levegőt nyelnek, ez is okozhatja a túlzott gázképződést a gyomorban. Sok gáz keletkezik a bélben bakteriális erjedés folytán a sok cellulózt tartalmazó ételek (bab, kelkáposzta, karfiol, stb.) és az élesztős tészták hatására. Kóros gázképződés következik be emésztési és felszívódási zavarokban (pl. hasnyálmirigy-elégtelenség).
Laktózintoleranciában a tej és tejtermékek fogyasztása okozza. A hirtelen keletkező, nem szűnő puffadást, amely esetleg más klinikai tünetekkel is jár (a has kifejezett fájdalma, széklet és bélgázok ürítésének képtelensége, vérnyomásesés, sokk, sárgaság stb.), feltétlenül orvosnak kell látnia és vizsgálnia. Egyéb esetekben úgynevezett "banális puffadásról” van szó, amit magunk is kezelhetünk.
Kezelés: A szódabikarbónát elavultnak tekinthetjük, és használatát nem javasoljuk. Megköti ugyan a gyomorsavat, de később a gyomorfal még több savat fog termelni. Másrészt, a gyomorba jutva ez a fehér por nagy gázképződést okoz, ami csak fokozza a gyomorfal feszülését. Léteznek ma már olyan "békés" gyógyszerek, amelyek megkötik a gyomorsavat, csökkentik a gázképződést, fokozzák a gyomorbélmozgásokat, ráadásul mindezt úgy, hogy a gyomorbélrendszerből fel sem szívódnak, hanem helyben fejtik ki hatásukat, majd a széklettel változatlan formában ürülnek. A táplálkozási szokások megváltoztatásával előzhetjük meg a puffadást.
Hogyan használjuk a vény nélküli gyógyszereket?
• Ne szedjünk olyan vényköteles gyógyszert, amit nem nekünk írt fel az orvos, és olyat sem, amit régebben írt fel, de még maradt belőle. Vényköteles terméket kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazzunk, és tartsuk be pontosan az utasításokat.
• Ha a vény nélkül kapható készítménnyel kapcsolatban bármiben is bizonytalanok vagyunk (pl. allergiás reakciók, gyógyszerkölcsönhatások), mindenképpen kérdezzük meg az orvost vagy a gyógyszerészt!
• Sok az azonos hatóanyag-tartalmú, de különböző fantázianevű készítmény, ami esetleg gyógyszer túladagoláshoz vezethet. Mindig nézzük meg a készítmény hatóanyag-összetételét, és vásárláskor kérjünk tanácsot a gyógyszerésztől.
• Az öngyógyítás ne tartson 3-7 napnál tovább. Ha ennyi idő alatt nem enyhültek a tünetek, sőt esetleg súlyosbodnak vagy rövid időn belül visszatérnek, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Ugyanez a teendő, ha a vény nélkül kapható gyógyszer, készítmény szedése során mellékhatásokat tapasztalunk.
• A gyógyszerek alkalmazásánál különleges figyelmet kell fordítani bizonyos csoportokra, így pl. terhes nőkre, szoptatós anyákra, csecsemőkre, kisgyermekekre stb. Esetükben sok gyógyszer ellenjavallt, vagy más az adagolás, mint általában.
• Figyeljünk arra, hogy a alkalmazott készítményt evés előtt, után vagy közben tanácsolják bevenni, mert a táplálkozás jelentősen befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását.
• Ne kezeljük magunkat súlyos fájdalmak esetén, hanem azonnal forduljunk orvoshoz!
• Alkohollal nem szabad gyógyszert bevenni!
• Ha az otthon tárolt vény nélkül kapható gyógyszerek, készítmények kapcsán bizonytalanok vagyunk abban, hogy pontosan mire is valók, vagy milyen problémára szedtük régebben, szintén kérdezzük meg a gyógyszerészt!
• Vannak olyan tabletták, amiket speciális filmbevonattal látnak el azért, hogy a bennük lévő hatóanyag ne érintkezzen a gyomornedvvel. Az ilyen tablettákat nem szabad kettétörni vagy rágni, mert a filmbevonat megsérül.