Az országnak nehézségei vannak a népességreprodukció terén, az egy nőre jutó gyerekek száma (1,62) nem éri el az európai átlagot. Janez Malacic demográfus közölte: a termékenységi ráta nem éri el a népesség fenntartásához szükséges szintet, ezért elöregszik a társadalom, egyedüli megoldást a migráció jelent. Ebben az esetben olyan politikát kell folytatni, amely a jól képzett munkaerőre és a szakemberek bevándorlására épít. Matjaz Gmas akadémikus jelezte, hogy Szlovéniában évente 10 ezer gyerekkel születik kevesebb, mert az anyákat nem várja biztos munkahely a szülés után.
Az Európai Bizottság által tavaly közölt adatok szerint Szlovéniában az egyre öregedő népesség hosszú távú szociális és egészségügyi költségei 2070-re a jelenlegi 22 százalékról a GDP 28 százalékára növekednek. Mivel a szlovéniai negatív trend kiemelkedő Európában, az EB strukturális reformok, valamint az "aktív idősödés" politikájának bevezetését javasolta, amely magában foglalja az idősebb munkavállalók élethosszig tartó tanulását és a nyugdíjkorhatár kitolását. Ez utóbbit azonban nehezen fogadja el a szlovén társadalom. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a 20 és 64 év közöttiek 2016-ban még a népesség 62,2 százalékát tették ki, 2030-ra azonban ez az arány 55,6 százalékra csökken. Ugyanakkor a 65 évnél idősebbek aránya 18,24 százalékról 27,8 százalékra nő.
A szlovén kormány nemrég közvitára bocsátotta azt a törvénymódosító javaslatát, amely szerint a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 65 évről 67-re emelné 2030-tól. Ez ellen tiltakoznak a szakszervezetek és az ellenzéki pártok is.
Ksenija Klampfer munka-, család- és szociálisügyi miniszter a szakmai fórumon kiemelte, hogy a nyugdíjrendszer megreformálására azért is szükség van, mert a 60 és 64 év közötti munkaképes lakosság aránya messze alulmúlja az európai átlagot, Szlovéniánál csak Görögországban rosszabb a helyzet.