Táplálkozás kétmillió éve és ma – a paleo diéta

A paleo vagy kőkorszaki diéta egy olyan, sokak által ma követett étrend, amely az ős-kőkorszaki ember feltételezett élelmiszereihez igazodik. Az ős-kőkorszak a neolitikus forradalom előtti időkre (kétmillió évvel ezelőttől kezdődően tízezer évvel ezelőttig), azaz a fölművelés és állattenyésztés megjelenése előtti korra esik.

A paleo diéta elméletének alapját Charles Darwin evolúciós elmélete adja, azaz: az evolúció során azon fajok tudtak genetikailag érvényesülni, amelyek a legjobban alkalmazkodtak környezetükhöz, illetve a rendelkezésre álló tápanyagforrásokhoz. A Darwin elméletéből az emberi egészségre és táplálkozásra levezetett tézisek jelentik az evolúciós medicina kiinduló pontját.

Az 1970-es években Walter L. Voegtlin gasztroenterológus kezdte népszerűsíteni a paleo diétát, majd több táplálkozáskutató is foglalkozott a témával. Közülük a legismertebb az 1990-es években az USA-ban népszerűvé vált Loren Cordain, az evolúciós- vagy darwini medicina jeles képviselője.

A paleo táplálkozási koncepció alaptézise az a feltételezés, hogy az ember génállománya és tulajdonságai a kőkorszak óta nem változtak, következésképpen csak a kőkorszaki lehet az egyetlen, az emberi faj igényeinek megfelelő táplálkozásforma. A humán szervezet évmilliók alatt ehhez az étrendhez alkalmazkodott tökéletesen. „ Az élő szervezetek abban a környezetben és azzal a táplálkozással gyarapodnak, amelyekhez evolúciósan alkalmazkodtak”- írja Cordain.

A génállomány változatlanságát magában foglaló tézis nem helytálló. Tudósok hétszáz olyan génmódosulást találtak, melyek az elmúlt tízezer évben mentek végbe. Ezek közé tartozik például a felnőttkori laktóztolerancia fejlődése attól kezdve, hogy őseink tízezer évvel ezelőtt elkezdték az állattenyésztést. Leszármazottaik a mai Európa, USA. és Ausztrália népességét alkotják, melyben 80-90 százalékotot tesz ki azok aránya, akik rendelkeznek a tejcukor emésztéséhez szükséges laktáz enzimmel. Elmondható tehát, hogy az emberiség történetében ez az alkalmazkodás viszonylag rövid időn belül zajlott le.

Az evolúciós medicina alapvetése

Az evolúciós medicina egyes képviselői abból indulnak ki, hogy a fejlett nyugati országokban jelen lévő civilizációs betegségekért (szív- és érrendszeri megbetegedések, metabolikus szindróma, cukorbetegség, elhízás) túlnyomórészt a nem az emberi fajnak megfelelő táplálkozás tehető felelőssé. Paleopatológiai felismerések szerint őskőkorszaki elődeink nagyobbak és erősebbek voltak nálunk. A csontleletek azonban csak korlátozottan engednek következtetni a belső szervek állapotára és a véreredményekre. Rendelkezésre állnak tudományos eredmények is; ezek olyan természeti népek táplálkozásának és életmódjának az elemzéséből származnak, melyek máig nomád, gyűjtögető, vadászó, azaz az ősember életmódjához hasonló életet folytatnak. Az inuitok (eszkimók), az afrikai san törzs (busman), és Afrika őslakosai, a pigmeusok körében a civilizációs betegségek valóban ismeretlenek, de a várható élettartamuk is jóval alacsonyabb, mint a fejlett országok lakóié. (Az adatokat a magas csecsemőhalandóság is jelentősen rontja.)

Táplálkozás évmilliókra vetítve

Ma jóval több szénhidrátot fogyasztunk és kevesebb fehérjét, mint az ősidőkben. A magas fehérjetartalmú paleolit étrend védett a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásától, nem okozott elhízást, cukorbetegséget, érelmeszesedést. A paleolit étrendben a húsok olyan állatoktól származnak, akiket fűvel tápláltak, így nagy mennyiségben tartalmaznak omega-3 zsírsavakat, kevés bennük a transz-zsír és a telített zsír, valamint a koleszterin.

A paleo táplálkozás alapját kizárólag azon élelmiszerek fogyasztása jelenti, amelyek vélhetően az ős-kőkorszakban is rendelkezésre álltak. Így az étrend vadhúsból, halból, a tenger gyümölcseiből, kagylókból, csigákból, tojásból, gyümölcsökből, zöldségekből, fűszerekből és gyógynövényekből, valamint gombákból, diófélékből, gesztenyéből és mézből áll. Kerülendő a tej és minden tejtermék, ezen kívül a gabonafélék és az ezekből készült termékek, így a kenyér is. A feldolgozott élelmiszerek, így a cukor, az alkoholos italok, a készételek szintén nem tartoznak a paleo diétához. A paleo táplálkozást követők idő közben nem vallanak teljesen egységes nézeteket: vannak akik fogyasztanak teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket és főznek,a szigorúbb diétát tartók nem. A növényi olajok használata is vitatott. A paleo étrend illetve diéta egyes képviselői csak azokat az olajokat nem fogyasztják, amelyek nem léteztek az ős-kőkorszakban, így az olíva-, kukorica-, mogyoróolaj, míg mások az élelmiszeripar által feldolgozott, kedvezőtlen omega-3, omega-6 zsírsav-egyensúllyal rendelkező és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó mindenféle olajról lemondanak. Az italok közül csak a víz és a gyógyteák akceptálhatók. A „paleózóknak” sokféle recept sőt még étterem is a rendelkezésükre áll.

Ossza meg:

Kövessen minket: