A passzív dohányzás és a daganatos betegségek közötti kapcsolat régóta ismert, az Egyesült Államokban jelenleg körülbelül háromezer nemdohányzó, ám passzív dohányfüstnek kitett beteg szenved tüdőrákban. A most megjelent tanulmány szerint a dohányfüst rengeteg kemikáliát és karcinogén anyagot tartalmaz, és másodlagos belélegzése már rövid távon is jelentős károkat okozhat a szervezetben.
A daganatos betegségek mellett a passzív dohányzás más egészségügyi veszélyeket is hordoz: az USA-ban évente ötvenezer szív-érrendszeri halálozás hozható vele összefüggésbe, illetve kutatók nemrégiben felfedezték, hogy a passzív dohányzás hatására csökken a vér antioxidáns-szintje, ami növeli a „rossz”, vagyis az LDL-koleszterin felhalmozódását a vérben.
A tanulmány szerint a passzív dohányzásnak az erekre nézve azonnal észlelhető hatásai is vannak: a mások által kibocsátott dohányfüst öt percen át tartó belélegzése csökkenti az aorta, vagyis a főütőér tágulási képességét. Harminc perces passzív dohányzás pedig hirtelen csökkenést okoz a koronária áramlási sebességben. A rendellenességek oka az, hogy a dohányfüst károsítja az artériák belső falának belsejét.
A passzív dohányzás az előbbiek mellett a gyerekeknél is komoly bajokat okozhat, a terhesség alatti dohányzást például már korábban is összefüggésbe hozták a hirtelen csecsemőhalállal (SIDS), újabb kutatások szerint pedig a csecsemőkori passzív dohányzás is a rizikótényezők között szerepel. Emellett gyermekkorban a fül- és légúti fertőzések, valamint az asztma kialakulásáért is felelős lehet a passzív dohányzás.