Kaspars Jursons „Stand” névre hallgató kreációja megkönnyíti a vizelés utáni kézmosást a férfiak számára. A fogadtatás viszont nem maradéktalanul pozitív, mert vannak, akik szerint higiéniai aggályokat vet föl a piszoárban történő tisztálkodás. „Akinek eddig nem volt szokása kezet mosni vizelés után, a csappal szemben állva biztosan nem feledkezik meg róla” – magyarázta a feltaláló. A Michigani Állami Egyetem kutatása eközben arra is fényt derített, hogy csupán minden huszadik ember mossa elegendő ideig a kezét ahhoz, hogy mosdóhasználat után eltüntesse róla a kórokozókat. Harmaduk nem használ szappant, tizedük pedig egyáltalán nem is mos kezet. A férfiaknál kedvezőtlenebb arány mutatkozott, mint a nőknél.
A kézmosás a létező leghatékonyabb módszer a fertőző betegségek terjedésének megállítására az egyesült államokbeli Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) állásfoglalása alapján. A kézmosás hiánya tehető felelőssé az étel útján szervezetbe kerülő fertőzések csaknem feléért, pedig már 15-20 másodpercnyi alapos, szappanos kézmosás is elegendő volna. Az átlageredmények szerint azonban egy kézmosás csupán hat másodpercig tart. Carl Borchgrevink professzor és csapata bárok, éttermek és más nyilvános helyek mosdóiban mérte a kézmosási szokásokat. Ez az első olyan munka, amely olyan tényezőket vett számításba, mint a kézmosás időtartama, illetve a szappan használata.
Egy másik tanulmány rámutatott, hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel mosnak kezet, ha a mosdóban erre felszólító üzenetet találnak. A kutatók felsőoktatási intézmények toalettjein helyeztek ki „Ötből négy diák MINDEN vécéhasználat után kezet mos” feliratú táblákat. Azelőtt a férfiak háromnegyede nyilatkozott rendszeres kézmosásról, ám ennek hatására 86 százalékra nőtt a kedvező arány.