A progeszteron kis mértékben menopauza után, illetve férfiakban is megtalálható, és szintjének emelkedése növeli a másokhoz való kötődés és a másokon való segítés vágyát – akár saját kárunkra is.
A kutatók a személyes kapcsolat közelsége és a nyál progeszteronszintje közötti összefüggést vizsgálták úgy, hogy a résztvevőknek vagy érzelmi reakciókat kiváltó, vagy érzelmileg semleges feladatokat kellett végrehajtaniuk egy társsal, majd egy együttműködést igénylő számítógépes kártyajátékot játszottak.
Az érzelmileg semleges feladatok után a progeszteronszint csökkent, míg az érzelmi közelséggel járó feladatban változatlan maradt vagy nőtt. Egy héttel később a korábbi partnerrel kellett ugyanazt a játékot játszaniuk. Az ekkor mért progeszteronszintek arányban álltak azzal, mennyire érezték úgy a résztvevők, hogy kockára tennék az életüket a másikért.
Stephanie Brown, a kutatás vezetője elmondta, hogy az eredmények összhangban állnak az altruizmus evolúciós elméletével, amely szerint a társas kapcsolatok hormonális szabályozásának az a célja, hogy az egyén érdekét elnyomja mások, pl. családtagjai vagy gyermekei javára.