Előfordulhat az is, hogy valakinél a nyelven található baktériumok okozzák a kellemetlen szájszagot, ám ha fentiek közül egyik eset sem áll fenn, és mégis rossz lehelet tapasztalunk magunkon, az alábbi okokban kereshetjük még a magyarázatot. Lehet, hogy túl sok a stressz az életünkben, ez ugyanis többek között szájszárazsággal is jár, a szájszárazság pedig rossz leheletet okoz. Ilyenkor az ivás vagy egy cukormentes rágógumi segíthet. Egy másik ok lehet a nyálkő, ami a nyálmirigyek leggyakoribb megbetegedése és összetétele a fogkőéhez hasonló. Sebészeti úton eltávolítható, és így a rossz lehelet is megszüntethető.
Noha azt gondolnánk, hogy a szájvíz éppen a friss leheletért felelős, egyes típusai pont fordítottan működhetnek, a bennük található alkohol ugyanis blokkolhatja azoknak az antidiuretikus hormonoknak a felszabadulását, melyek a vízvisszatartást fokozzák a vesében. Így aztán a szervezetünk és a szájunk kiszárad, ami megint rossz lehelethez vezet. Ennek elkerülése érdekében válasszunk alkoholmentes szájvizet.
A rossz lehelet hátterében valamilyen orvosság is állhat, amit éppen szedünk, hiszen ezek egy részének is mellékhatása a szájszárazság. Érdemes erről előre érdeklődni orvosunknál. A reflux is okozhat szájszagot, mivel ilyenkor a gyomorból visszakerül a sav a torokba, ezért ilyen esetben is mindig szakemberrel kell konzultálni. Egyes diéták, például az Atkins-diéta is köztudottan rossz leheletet okoz. Ennek oka, hogy az alacsony szénhidrát-bevitel következtében a máj a zsírt kezdi lebontani, ezzel egyidejűleg pedig ketonok termelődnek, aminek kellemetlen fémes szaga van. Ugyanez történik azokkal a cukorbetegekkel, akik nem kapnak orvosi ellátást.
Az orrban, a szájban vagy a torokban jelentkező bakteriális fertőzések szintén felelősek lehetnek a rossz leheletért, a rák és a tumor pedig különösen kellemetlen szagot áraszthat. Nőknél még egy érdekes dolog befolyásolhatja a szájszagot, mégpedig a menstruációjuk, ezért a vérzés előtt és alatt fokozottan ügyelni kell a szájápolásra.