Az Oxford Egyetem humángenetikával foglalkozó központjának kutatói egérkísérletek során arra a következtetésre jutottak, hogy az anya táplálkozása kölcsönhatásban állhat születendő gyermekének öröklött génjeivel, és befolyásolhatja egyes születési rendellenességek típusát vagy súlyosságát.
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a cukorbetegségben szenvedő vagy túlsúlyos anyák magzatainál fokozottabb a veleszületett rendellenességek leggyakoribb formájának számító szívrendellenesség kockázata. Az is bizonyított, hogy egyes genetikai változások – mint a Cited2 gén hiánya – előidézheti a veleszületett szívbetegség kialakulását, de azt eddig nem tudták, hogy olyan külső faktor, mint az anya étrendje genetikai változást idézhet elő a születendő gyermekben.
A brit kutatók egészséges nőstény egereket olyanokkal hasonlítottak össze, amelyek Cited2 génje hiányzott. A kísérletben zsírban gazdag ételekkel etették az egereket a vemhességük előtt és alatt, és nyomon követték utódaik méhen belüli fejlődését. Az eredményeket kiegyensúlyozott étrendű egerekével vetették össze.
A Cited2-hiányos egerek utódainál egy súlyos szívrendellenesség, a kamrai izoméria (rendellenes elhelyezkedésű szívkamra) kialakulásának kockázata több mint a duplájára nőtt, a farkastorok előfordulásának kockázata pedig több mint hétszer gyakoribb lett, ha az anyaállatokat a zsíros ételekkel etették. Viszont nem történt változás a genetikailag normális, de zsíros ételekkel táplált anyák utódainál, ami arra engedte következtetni a tudósokat, hogy a zsíros étrend és a genetikai hiba kombinációja a felelős.
Jamie Bentham, a kutatás vezetője szerint kísérleteik eredménye azért különösen fontos, mivel először tudták bemutatni, hogy a gének és a környezet kölcsönhatásai befolyásolhatják az embrió fejlődését, és a kettő kombinációja jóval nagyobb kockázattal vezet egészségügyi problémák kialakulásához. A kutató szerint mindez azt sugallja, hogy a veleszületett szívrendellenességek talán megelőzhetőek olyan lépésekkel, mint az anya étrendjének megváltoztatása – olvasható a Human Molecular Genetics című folyóiratban.