A szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel számos olyan betegség felismerésében segítségül lehet, amelynek gyógyításában a felfedezés ideje meghatározó lehet a betegség kimenetelét tekintve.
Nők esetében a legfontosabb szűrővizsgálatok a következők:
• emlőszűrés,
• méhnyakszűrés,
• vastagbélszűrés,
• csontsűrűségmérés (ODM),
• bőrvizsgálat,
• laborvizsgálat,
• kardiológiai vizsgálat,
• tüdőszűrés,
• szemészeti szűrővizsgálat.
Az emlőket és hónaljakat 20 éves kor felett havonta ajánlott áttapintani, évente egy alkalommal jelenjünk meg nőgyógyászati szűrővizsgálaton. A mellrák megelőzését szolgáló emlőszűrést röntgennel, mammográfiával ajánlott végezni, országosan szervezett szűrés keretében a 45–65 éves korosztályba tartozó hölgyek 2 évente kapnak meghívót szűrővizsgálatra. 20–45 éves kor közötti életkorban az emlő szűrővizsgálatát tapintással és ultrahanggal javasolt végezni.
Az első nőgyógyászati vizsgálat egészséges nők esetében a nemi élet megkezdése után ajánlott, ahol a nemi szerveket a nőgyógyász manuálisan (kézzel), műszerrel megvizsgálja, valamint hüvelyi ultrahangot végez. A méhnyakrák szűrővizsgálata (citológia) a nemi élet megkezdésétől vagy 18 éves kortól évente ajánlott.
A humán papillomavírus kimutatására szolgáló HPV-tipizálás elvégzésére akkor kerül sor, ha a citológiai lelet rendellenes sejteket ír le, amelyek felvetik rákmegelőző állapot gyanúját.
A vastagbélrák szűrése általában 45-50 év felett válik esedékessé, és ismétlése kétévente javasolt. Akinek családjában előfordult korábban vastagbél- vagy végbéldaganat, azaz genetikai hajlam valószínűsíthető, mindenképpen már 40 éves kortól érdemes elmennie erre a szűrésre . Javasolt mindenkinek, amennyiben vastagbélpolipot találtak előzőleg, esetleg vastagbélgyulladás áll fenn.
A szűrővizsgálat kétlépcsős: először a széklet rejtettvér-tartalmát ellenőrzik laboratóriumban. Amennyiben az eredmény pozitív, az orvos gasztroenterológushoz küldi a beteget kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés). A vizsgálat során egy vékony száloptikás eszközt vezet az orvos a végbélen át a vastagbélbe, amely segítségével áttekinthető a végbél és a vastagbél fala.
A vizsgálat része lehet még a CT-kolonoszkópia is, amely egy hasi és kismedencei CT-vizsgálat, és a kapszulaendoszkópia is.
Csontsűrűségmérés (oszteodenzitometria – ODM) javasolt, amennyiben csontritkulás gyanúja áll fenn, valamint ha az alkalmazott kezelés hatékonyságát szeretné az orvos látni. Ez a szűrővizsgálat általában kétévente javasolt 50 év felett, ha a csontritkulás rizikófaktorai fennállnak (pl. genetikai hajlam, vékony, magas testalkat, cukorbetegség, máj- vagy vesebetegség, pajzsmirigy-túlműködés).
Szűrés javasolt továbbá csontritkulást okozó gyógyszerek szedése esetén is.
Évente egyszer javasolt az anyajegyeket bőrgyógyásszal megvizsgáltatni. Nagyszámú anyajegy esetén a vizsgálatot javasolt félévente elvégeztetni (dermatoszkópos szűrővizsgálat). Önvizsgálat havonta javasolt.
A melanoma igen alattomos, rossz prognózisú bőrráktípus, azonban ha időben felfedezik, nagy az esély a teljes gyógyulásra. Az anyajegy színbeli, méretbeli vagy alakbeli változása esetén azonnali bőrgyógyászati vizsgálat szükséges. A nap káros UV-sugarai elleni védekezést 50 faktoros naptejjel, illetve a leégés kerülését kiemelten fontos hangsúlyozni (lásd még: Napégés és fényvédelem).
Évente egyszer javasolt rutin vérvizsgálatot, valamint vizeletvizsgálatot végezni. A lelet alapján, amennyiben szükséges, célzott szakorvosi beutalót adhat háziorvosa további vizsgálatok irányába, vagy gyógyszerrel látja el.
A szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága a 40 év felettiek körében jelentősen emelkedik, ezért fontos a szűrővizsgálaton való részvétel és a szívműködés zavarainak a feltérképezése. Az orvos összetett rizikófelmérést végez, és a kockázati tényezők figyelembevételével (elhízás, dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, ülő életmód stb.) komplex terápiát javasolhat.
40 év felett évente, fiatalabb életkorban 3-5 évente javasolt a tüdőszűrő vizsgálat, különösen dohányzók esetében, a tüdődaganatok felismerése érdekében. Sajnos a korai tüdődaganat kimutatására nem alkalmas a szűrőmódszer, ezért fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú CT javasolt.
A rendszeres szemvizsgálat és szűrés panaszmentesség fennállása esetén is javasolt, mert fényt deríthet olyan elváltozásokra, amelyek majd csak később okoznak problémát (például cukorbetegség, magas vérnyomás).
A szűrés látásélesség-vizsgálatból, színlátásvizsgálatból és mikroszkópos szemvizsgálatból áll.
Egyéb javasolt vizsgálatok 45 év feletti nők esetében:
• pajzsmirigy-ultrahangvizsgálat,
• hasi ultrahangvizsgálat,
• kismedencei ultrahangvizsgálat,
• nyaki erek vizsgálata Doppler-ultrahanggal,
• tumormarkerek (különösen családban előfordult tumor esetén).