A fokhagyma a magyar konyha egyik legjellegzetesebb fűszere. Nem kifejezetten magyar növény, hiszen különböző méretűre növő változatait szerte a világon termesztik. A fokhagyma évelő növény, a levele félméteresre is megnőhet, de a növény legfontosabb része a hagymája. A gerezdek száma növényenként változó. Fogyasztható frissen és száríta, de kapható tabletták, kapszulák formájában vagy olajban, alkoholban tartósítva is.
A legjobb természetes praktikák a megfázás megelőzésére >>>
Őshazája egyes források szerint valahol Ázsiában keresendő, de ismert, hogy már az egyiptomi piramisépítők is előszeretettel fogyasztották gerezdjeit. Természetesen e csodálatos épületek nem csupán a fokhagyma erejét bizonyítják, de az állítólag fokhagymaadagjuk csökkentése miatt sztrájkba lépő rabszolgáknak minden bizonnyal jó okuk volt hinni a növény jótékony hatásaiban.
Mi az oka annak, hogy egy fokhagymás pirítós után rendszerint nem elég csupán fogat mosni ahhoz, hogy a jellegzetes fokhagymaillattól megszabaduljunk?
A fokhagyma illatát és gyógyhatását egyaránt a gerezdekben található, mintegy 100 kéntartalmú vegyületnek köszönheti. A szétzúzott vagy szétrágott fokhagymából felszabadul egy allicin nevű anyag, melynek egy része ezek után tovább bomlik, s ebben a folyamatban újabb szintén gyógyhatású kénvegyületek keletkeznek (pl. ajoén). Ezek a kénvegyületek hő hatására könnyen felbomlanak, illetve ki sem alakulnak, ezért az igazi fokhagymarajongó, illetve aki gyógyhatását teljes mértékben élvezni szándékozik, a fokhagymát csakis nyersen fogyasztja. Ennek mellékhatása az egyhamar nem távozó fokhagymaszag, ami nemcsak a leheleten érezhető, de mert a bőrön keresztül is távozik, az egész testet a növény szagába burkolja.
A fokhagyma gyógyhatásai között a legfontosabbként érelmeszesedést gátló tulajdonságait kell megemlítenünk. Az olaszok és franciák konyhaművészete kifejezetten sok fokhagymát használ, ami meglátszik ennek a betegségcsoportnak alacsonyabb előfordulási adatain is. Közismert a növény értágító és vérnyomáscsökkentő hatása is, ami különösen a szem, a láb, és az agy szűkült ereiben, tehát az ún. perifériás (a szívtől távol eső) erekben érvényesül. Mindemellett a fokhagyma jótékony hatással bír a bélfodor elmeszesedett ereire, ami hasznos lehet azok számára, akik emiatt szenvednek puffadástól, felfúvódástól.
Az említett kéntartalmú vegyületek bizonyos mértékig blokkolják a véralvadásban szerepet játszó fehérjék működését, ami viszont segít megelőzni a szívinfarktust okozó vérrögök kialakulását. A szívműködést segítő hatása is ismert, egyes alkotóelemeinek köszönhetően lassítja a szapora szívműködést, oldja szív koszorúereinek görcsét, aminek következtében javul a szívizom vérellátottsága, nő a szív teljesítőképessége.
Hatásos a fokhagyma a különböző baktériumok, vírusok és a bélfertőzések leküzdésében, és enyhíti a megfázásos, köhögéses és légúti panaszokat. Csökkenti a menstruációs görcsöket, a bél- és gyomorbajokat. Antioxidánsként erősíti az immunrendszer. Valószínűleg egyes daganatok megelőzésében is jótékony hatású lehet.
Mint már említettük, a fokhagyma kiváló fűszer is, számos ételünk elképzelhetetlen nélküle. Amire azonban mindig ügyeljünk: ha helytelenül, zsírban pirítjuk, könnyen megkeseredhet. A legjobb, ha gerezdjeit egészben tesszük az ételbe, ám ha mégis daraboljuk vagy passzírozzuk, bánjunk vele kíméletesen!