A vadon termő teafa Ausztráliában őshonos növény, gyógyító hatása miatt világszerte nagy a kereslet iránta. A fát már a kipusztulás fenyegette, mígnem a 20. században sikerült termesztését megoldani. Ma már ültetvények sokasága biztosítja az utánpótlást, ami azért is előnyös, mert az ellenőrzött körülmények között szavatolható a növény leveleiből nyert olaj minősége.
A növény alkalmazásának területeit először a XVIII. század végén írták le, nevét pedig onnan kapta, hogy az ausztrál őslakosok a növény számos felhasználási módja mellett leveléből forrázatot vagyis az európaiak szerint teát készítettek és fogyasztottak. A teafa levelét teaként megfázás, torokgyulladás esetén használták, de alkalmas volt sebkezelés, fertőtlenítés céljára is, ha aprított leveleit szétdörzsölték, és vastag rétegben felhordták az érintett felületre. A II. világháborúban az ausztrál katonák még komolyabb sebeket is gyógykezeltek vele, éppen fertőtlenítő hatása miatt.
A levelekből 1925-ben sikerült illóolajat előállítani, ekkor írta le először az orvostudomány a növény gyulladáscsökkentő, baktérium- és gombaölő tulajdonságát. Megállapították, hogy kb. 100 komponensből tevődik össze, s magas cineoltartalma gyógyászati szempontból rendkívül előnyös. 1940-ben a penicillin megjelenése csaknem kiszorította a teafaolajat a gyógyítás területéről, amikor azonban a 70-es években tapasztalhatóan megnövekedett az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia, újra az érdeklődés középpontjába került.
Korlátozott mennyiségben kapható:
szájmaszk+kézfertőtlenítő teafás szappan+gumikesztyű>>
A teafa olaja gyulladáscsökkentő, baktérium-, gomba- és vírusölő tulajdonságai miatt rendkívül széles körűen használható: nemi szervi fertőzések, influenza, orr- és homloküreg-gyulladás, húgyúti problémák esetén; továbbá sikeresen alkalmazható égési és vágási sérülések, rovarcsípés, pattanás, szemölcs és hajkorpa kezelésére is illetve fertőzésekkel szemben az immunrendszer erősítésére.
Az olaj megtalálható számos bőrgyógyászati, bőr- és szájápolási készítményben, többek között samponokban, arc- és testápoló krémekben, ecsetelőkben, szájvizekben, fogkrémekben. Az olajat önmagában használhatjuk hígítatlan és hígított változatban is.
Korlátozott mennyiségben kapható:
szájmaszk+kézfertőtlenítő teafás szappan+gumikesztyű>>
Égési sérülések, rovarcsípések, illetve vágott sebek esetén cseppentsünk pár csepp teafaolajat egy vattacsomóra és szorítsuk a sérült bőrre. Szintén hígítatlanul használhatjuk szemölcs kezelésére. Megfázás, influenza és köhögés esetén inhalálásra használjuk: tegyünk pár cseppet inhaláló folyadékba.
Húgyúti fertőzések esetén adjunk 6 cseppet a fürdővizünkhöz. Lábgomba kezelésére meleg lábfürdőbe tegyünk 4 cseppet, majd dörzsöljük be az érintett területet az illóolaj hordozóolajos elegyével.
A teafaolaj allergiát ritkán okoz, de az előírt időtartamnál hosszabb ideig tárolt illóolaj gyakrabban kiválthatja.