Mennyi vitaminra van szüksége a gyerekeknek?

Folsav (pteroilglutaminsav)

Bioszintetikus és egyéb átalakító folyamatok nélkülözhetetlen résztvevője. Szükséges többek között a vérképzéshez is. Hiánya – amelyet elsősorban konyhatechnikai veszteség (hosszú idejű főzés) és felszívódási elégtelenség okoz – vérszegénységhez vezet.

A gyermekek napi folsavszükséglete az intenzív növekedés miatt relatíve magas:
0-6 hónapos korban 25 µg,
7-12 hónapos korban 35 µg,
1-3 éves korban 50 µg,
4-6 éves korban 75 µg,
7-10 éves korban 100 µg,
11-14 éves korban 150 µg,
15 év felett 200 µg.

Bár a folsav nagy dózisban sem toxikus, kiegészítésképpen legfeljebb napi 1000 µg (l mg) fogyasztása ajánlható.

A táplálkozásban jó folsavforrások a zöldségek és a főzeléknövények.

H-vitamin (biotin)

A biotin a zsírok és a szénhidrátok anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen enzimalkotó. A bélbaktériumok állítják elő. Biotinhiányt mesterséges táplálás, felszívódási zavar okozhat. Tünetei nem jellegzetesek: fáradékonyság, izomfájdalmak, étvágytalanság, esetleg vérszegénység.

A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 10 µg,
7-12 hónapos korban 15 µg,
1-3 éves korban 20 µg,
4-6 éves korban 25 µg,
7-10 éves korban 30 µg,
11 év felett 30-100 µg.

Igen nagy adagokban sem okoz mellékhatást.

A táplálkozásban jó biotinforrások a máj, a paradicsom, az élesztő, a tojássárgája. Érdekesség, hogy a nyers tojásfehérjében található egyik összetevő, az avidin gátolja a biotin felszívódását. E kedvezőtlen hatást a tojás főzése, sütése megszünteti.

C-vitamin (aszkorbinsav)

Az egyik legismertebb vitamin. Nélkülözhetetlen a kötőszövetek, a csontszövet, a fogak képződéséhez, a sebgyógyuláshoz, és számos más anyagcsere-folyamathoz. Hiánybetegsége a skorbut, amelynek legjellemzőbb jele bevérzések megjelenése testszerte. Enyhébb hiányállapotra utal a folyamatos fáradtság- és gyengeségérzet, az ingerlékenység, az étvágytalanság és a súlyvesztés. Fokozott C-vitamin-igénnyel jár a szellemi és fizikai igénybevétel, a lázas állapot, a stressz, a betegségek, műtétek utáni lábadozási időszak.

A napi szükséglet:
0-6 hónapos korban 35 mg,
7-12 hónapos korban 40 mg,
l-0 éves korban 45 mg,
11 év felett 60 mg.

Bár az aszkorbinsav nagy dózisban sem toxikus, tartósan 1000 mg-ot meghaladó napi bevitel azonban mégsem ajánlható.

A táplálkozásban jó C-vitamin-források a zöldpaprika, a saláta, a brokkoli, a kelbimbó, a burgonya, a friss gyümölcsök. A főzés, a sütés, a tartós áztatás, a főzővíz leöntése, az ételek ismételt melegítése jelentős aszkorbinsav-veszteséget okoz.

Pótoljuk, ha hiányzik!

Az eddigiekben áttekintettük azt a 13 vegyületet, amelyet a klasszikus elvek alapján vitaminnak tekinthetünk. A teljesség igényét szem előtt tartva azonban meg kell említeni, hogy ismerünk olyan úgynevezett vitaminszerű anyagokat is, amelyekről elképzelhető, hogy ismereteink bővülésével előbb-utóbb bekerülnek a vitaminok körébe. Ezek részletes ismertetése meghaladja e cikk kereteit, elég, ha a nevükéi felsoroljuk: kolin, inozitol, kamitin.

Végezetül néhány konklúzió:
A vitaminok egyformán fontosak. Elég, ha csak az egyikőjük hiányzik, már az is hátrányosan érinti az egészségi állapotot.
A megfelelő vitaminbevitelt a legjobb volna a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozással biztosítani.
Az előző pontban megfogalmazottak – számos ok miatt – gyakran nem valósulnak meg. Mai életmódunk, táplálkozásunk mellett a hiányállapot nem ritkaság, gyermekkorban sem.
Ezért gyermekkorban fokozottan figyelni kell a megfelelő vitaminbevitelre, és a közösségbe járó, illetve nagyüzemileg (menza. stb.) étkeztetett gyermekeknél főleg az őszi-téli, kora tavaszi időszakban célszerű pótlólagos vitaminbevitelről gondoskodni multivitamin-készítmény formájában. A gyermek egészsége érdekében.